Betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény)
(Jogszabályi háttér: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. §, adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. § (3) bekezdés)
Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót.
A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély 2015. január 1-jétől jogosult a személyi kedvezmény igénybevételére.
A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.
A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt, ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.
Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
Kedvezmény igénybevétele
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
http://nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat20141222.html
Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2009. adóév. A 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
A súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege 2009-2015. években
Év | Minimálbér (Ft) |
Személyi kedvezmény havi összege (Ft) |
2009. | 71 500 | 3 575 |
2010. | 73 500 | 3 675 |
2011. | 78 000 | 3 900 |
2012. | 93 000 | 4 650 |
2013. | 98 000 | 4 900 |
2014. | 101 500 | 5 075 |
2015. | 105 000 | 5 250 |
FORRÁS: a NAV weboldala (IDE kattintva elérhető)
Főbb adóváltozások 2016-ban
A magánszemélyeket érintő változás, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó általános mértéke 16%-ról 15%-ra csökken. A kedvezőbb adómérték főszabályként a 2015. december 31-e után megszerzett jövedelmekre alkalmazható, függetlenül attól, hogy a kifizetés, juttatás melyik évre vonatkozik. Ettől eltérően azonban pl. a 2015. december hónapra járó munkabér még a 16%-os adómértékkel adózik, amennyiben a kifizetésére 2016. január 10-ig sor kerül.
A kétgyermekes családokat érintő változás, hogy 2016-tól a kedvezményezett eltartottak után havonta érvényesíthető családi kedvezmény 25%-kal emelkedik. Ennek eredményeként 2016-ban kedvezményezett eltartottanként, havonta már 12 500 forinttal csökkentheti az arra jogosult magánszemély az adófizetési kötelezettségét.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben emelkedik jövőre 6 930 forintról 7 050 forintra.
A feketekereskedelem visszaszorítása és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők segítése érdekében 27%-ról 5%-ra csökken a 0203 vámtarifaszám alá tartozó sertéshús értékesítéséhez kapcsolódóan felszámított általános forgalmi adó mértéke 2016. január 1-től.
2016. évtől (már a 2015-ös adóévre vonatkozóan is) bevallási nyilatkozat megtételével is teljesíthető a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség, ha a magánszemély az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet és a törvényben foglalt további feltételeknek is megfelel. Így bevallási nyilatkozatot nem tehet az a magánszemély, aki adóalap vagy adókedvezményt (pl. családi kedvezmény, súlyos fogyatékossághoz kapcsolódó személyi kedvezmény) érvényesít vagy az adóelőleg megállapítása során érvényesített, aki önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot ad. Nem zárja ki ugyanakkor a törvény a nyilatkozat megtételét, ha az adójának 1+1%-ról kíván a magánszemély rendelkezni. Bevallási nyilatkozatot január 31-ig a munkáltatónál vagy munkáltató hiányában az állami adóhatóságnál lehet tenni papír alapon vagy elektronikus úton. A határidő jogvesztő, a jelzett határidőt követően a nyilatkozat pótlására nincs lehetőség.
Bevezetésre kerül 2016. évtől kezdődően az adózói minősítés jogintézménye. Az adóhatóság negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján, a negyedévet követő 30 napon belül minősíti az adózókat a jogkövetési hajlandóság tekintetében. Erre első körben 2016. április 30-ig, a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint az áfa-regisztrált adóalanyok esetében kerül sor. A minősítés eredményéről az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. A minősítés alapján az adóhatóság megbízható, kockázatos valamint egyik kategóriába sem besorolható adózói csoportokat különböztet meg. A megbízható adózói minősítés előnyökkel jár, így pl. az adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, a kiszabható adóbírság illetve mulasztási bírság nem haladhatja meg az általános szabályok szerint kiszabható mérték 50%-át, egyes bejelentési, bevallási kötelezettség elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság, mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére az adózót és mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki.
FORRÁS: a NAV weboldala (IDE kattintva elérhető)