1. Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben
A belépési hozzájárulás – a rehabilitációs intézmények, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett tartós bentlakásos ellátás esetében kérhető az igénylő beköltözését megelőzően. Az állami, önkormányzati, nem állami és egyházi fenntartó egyaránt megállapíthatja konkrét összegben az általa meghatározott egyes intézményi férőhelyekre. Egyházi és nem állami fenntartók esetében a belépési hozzájárulással érintett férőhelyek aránya nem haladhatja meg az intézmény férőhelyeinek 50%-át. A belépési hozzájárulás maximális összege nyolc millió forint lehet, melyet a fenntartó évente egyszer változtathat meg, és amelyet az állampolgárok tájékoztatása érdekében közzé kell tennie. Az ellátásra szoruló személyek jelentős része nem rendelkezik megfelelő rendszeres jövedelemmel, vagyonnal, hogy hozzájárulást tudjon fizetni, az ő ellátásukról is gondoskodni kell. A feladatellátásra kötelezett fenntartó nem tagadhatja meg az ellátást csak azért, mert az igénylő a belépési hozzájárulást nem képes megfizetni. Ha az ellátás az intézménybe történő beköltözést követő 3 éven belül megszűnik – ideértve az ellátott elhalálozásának esetét is –, a fenntartónak a hozzájárulás időarányos részét vissza kell fizetnie. Amennyiben az intézményi jogviszony az ellátott halála miatt szűnik meg, a visszafizetendő összeg az örökösnek, illetve a befizetőnek jár vissza. A fenntartónak a belépési hozzájárulásból származó bevételi forrást az intézményei fenntartására és fejlesztésére kell fordítania. A megüresedett emelt szintű férőhelyek betöltése esetén a fenntartó választhatja a neki kedvezőbb belépési hozzájárulás szabályainak alkalmazását, de ez a férőhely minősítését nem érinti.
2. Térítési díj megállapítása
Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.
3. Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben
A szociális intézmények térítésmentes ellátást biztosítanak az olyan személyek számára, akik az intézménybe történő felvételükkor nem rendelkeznek jövedelemmel, mivel rendszeres pénzellátásuk – pl. rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, stb. – megállapítása még folyamatban van. Ugyanakkor később a rendszeres pénzellátás számukra akár több hónapra visszamenőlegesen kerül megállapításra, a kérelem beadásának napjától. Ha az ellátott részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra, a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja legyen.
4. Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása
Az intézményi jogviszony megszüntetésének esetköre kibővül azzal, ha az ellátott térítésidíj-fizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék. Ebben az esetben, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi személyi térítési összegét meghaladja, intézményi jogviszonya megszüntethető. E szabály nem alkalmazható, ha a kötelezett ingatlanvagyonán jelzálogjog került bejegyzésre. Az ellátott érdekeit szolgálja, hogy tartozás esetén három hónap elteltével írásban tájékoztatni kell a jogkövetkezményekről. Annak megállapítására, hogy a tartozás a jövedelmi viszonyok változása miatt áll-e fenn, jövedelemvizsgálatot kell lefolytatni.
5. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása
A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás körében meglévő szolgáltatási párhuzamosságok felszámolásának első lépéseként az új szolgáltatások létrehozása esetén 2015. január 1-jét követően családsegítés szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltató keretében lehet létrehozni. Az integrálási kötelezettség jelenleg tehát nem érinti a 2014. december 31-én egy településen működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat. Ha viszont az egyik szolgáltatás már működik a településen, és a másikat újonnan hozzák létre, akkor a fenti szabály alkalmazandó.
6. A támogatott lakhatás szabályainak módosítása
A fenntartó a már meglévő ápoló-gondozó otthoni férőhelyeit csak a támogatott lakhatás valamelyik formájába szervezheti át, illetve új intézmény és új férőhelyek csak lakásban vagy házban alakíthatók ki. 2015. január 1. napjától azonban lehetőség van arra, hogy az ápoló-gondozó otthonok 50 férőhelyig bővíthetőek legyenek ápoló-gondozó otthoni formában is, ebben az esetben az új férőhelyeket nem kell támogatott lakhatás formájában megszervezni.
Amennyiben valamely krízishelyzet folytán (csődbe jutó fenntartó, természeti katasztrófa) szükségessé válik, hogy más fenntartó működtesse tovább a szolgáltatást, a fenntartót nem köteles az intézményt vagy az átvett férőhelyeket támogatott lakhatás formájában működtetni tovább. Nem minősül új intézménynek, ha az átvett intézmény újként lesz bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, illetve nem minősül új férőhelynek, ha az átvett intézmény ellátottjait a fenntartó a már meglévő intézményeiben látja el új férőhelyek létrehozásával. A krízishelyzet a feladatellátási kötelezettségre tekintettel elsősorban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára jelent megoldandó helyzetet, de önként vállalhatja a feladatellátást egyházi vagy civil fenntartó is.
A támogatott lakhatás igénybevevői esetében nem kell a külön jogszabály szerinti felülvizsgálatot elvégezni, mivel a komplex szükségletfelmérés meghatározott időközönkénti megismétlése – a két vizsgálat céljainak egyezősége okán – kiváltja azt.
7. A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása
A szociális szolgáltatások esetében 2012 óta csak az a szolgáltató, intézmény jogosult állami támogatásra, amely a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe befogadást nyer. Az egyedi esetek kezelése érdekében a tervezet jogkört biztosít az emberi erőforrások miniszterének arra – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével –, hogy indokolt esetben az adott szolgáltatás befogadása mellett döntsön a kapacitásokra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, az ellátási szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása, valamint az adott területen hiányzó szolgáltatás pótlása.
A kapacitástól függetlenül befogadható esetek köre kiegészül a költségvetési többletkiadást nem eredményező ellátotti létszám-, férőhely-átadás, valamint az állami fenntartó által nem kötelező feladatként ellátott családsegítés szolgáltatás befogadásának esetével. Egyszerűsödik továbbá a befogadási eljárás annyiban, hogy az állami kötelező feladatot ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mentesül a befogadási kötelezettség alól, hiszen a bentlakásos ellátások kötelező feladatellátásának állami átvételével egyidejűleg ezen szolgáltatások finanszírozása is átalakult, így nincs szükség arra, hogy az állam a saját fenntartásában lévő szolgáltatásait befogadja.
8. Hajléktalan személyek védelmében
A szociális intézmények legfeljebb százötven főt láthatnak el. 2015. január 1. napjától a törvény kivételként nevesíti e rendelkezés alól a hajléktalan személyek szakosított ellátásait. Kiemelt cél, hogy senki ne kerüljön életveszélybe, és senki ne kényszerüljön arra, hogy közterületen kelljen éjszakáznia.
9. A gyermekek átmeneti gondozására vonatkozó szabályok módosítása
2015. január 1. napjától a gyermek elhelyezése meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 18. életévét betöltötte. Továbbá a családok átmeneti otthonában a nagykorú testvér tartózkodási ideje meghosszabbítható a 24. életévéig, amennyiben köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, és ezt félévente igazolja.
Családok átmeneti otthonában előfordul, hogy az ott tartózkodó szülő súlyosan agresszív, veszélyeztető magatartást tanúsít a házastársa, a gyermeke, illetve a dolgozók irányában, így az intézményből való azonnali eltávolítása indokolt. 2014. december 31. napjáig az intézményi jogviszony megszüntetését csak a házirend ismételt súlyos megsértése esetén teszi lehetővé, és jogorvoslat esetén a döntésig biztosítani kellett a jogosult számára az ellátást. 2015. január 1. napjától szigorodik a szabályozás, megmarad jogorvoslatként a fenntartóhoz való fordulás joga, azonban a döntésig nem kell az ellátást biztosítani a veszélyeztető magatartást tanúsító jogosult számára.
Forrás: az EMMI ügyfélszolgálata http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/
Akit a változások részletesebben érdekelnek, az az alábbi linken található tájékoztatót olvassa el: http://www.kormany.hu/download/0/38/30000/Szoci%C3%A1lis%20ell%C3%A1t%C3%A1s.pdf