A hazai közoktatás állapotának a felmérésére, valamint annak megújítására vállalkozott oktatás-módszertani kutatási programjával a Magyar Tudományos Akadémia, noha ez szigorúan véve nem feladata. A kutatási programra az MTA összesen 800 millió forintnyi keretösszeget különített el, amelyre szakmódszertani kutatókból és gyakorló pedagógusokból álló kutatócsoportok pályázhattak. Az akadémiai program most érkezett félidejéhez, ebből az alkalomból a kutatócsoportok szakkonferencián adtak számot eddigi eredményeikről és további terveikről.
Az MTA állásfoglalása szerint az ország oktatási költségvetését legalább az uniós átlaghoz kellene felzárkóztatni. Enélkül a közoktatás nem tud elég kiválóságot produkálni, ami akár azzal is fenyegethet, hogy a magyar tudományos életnek nem lesz megfelelő utánpótlása – nyitotta meg a Tudomány Ünnepére időzített keddi konferenciát az MTA elnöke, Lovász László matematikus.
A kutatócsoportok nemcsak a nemzetiségi kisebbségek integrációjának a szakmódszertani lehetőségeit vizsgálják. Győri Miklós pszichológiaprofesszor és kutatócsoportja az autizmussal élő gyerekek beiskolázásának speciális nehézségeit, illetve ehhez kapcsolódóan az autizmussal élő diákokat nevelő szülők megküzdési stratégiáit, pszichológiai jóllétét vizsgálja. Még ha fejlődési jellegzetességeikhez olykor egészen kivételes képességek társulnak is, társas és kommunikációs nehézségeik, az átlagostól eltérő fejlődési ritmusuk miatt az autizmussal élők a közoktatásban szinte kivétel nélkül minden esetben hátrányt szenvednek – hangsúlyozza a szakember. Az ezzel járó megpróbáltatások az érintettek családjait sem kímélik. Pedig az autizmussal élők integrációja bizonyítottan előnyös lenne nemcsak az érintettek, hanem a közösség egésze számára is. Nem szólva arról, hogy az integráció alapvető emberi joga is lenne az érintetteknek.
Az Autisták Országos Szövetségével együttműködésben dolgozó kutatócsoport felmérése szerint az autizmussal élő gyermeket nevelők ehhez képest fizikai és lelki egészségükben, mobilitásukban, valamint a szülői kompetenciáik megélésében is hátrányt szenvednek a többségi társadalomhoz tartozó szülőkhöz képest. Emiatt pedig a gyermekeik is további hátrányokat szenvednek. A kutatócsoport olyan iskolai befogadást segítő módszertant dolgozott ki, amely például érzékenyítő mesekönyvvel és ahhoz kapcsolódó feladatokkal segítik az autizmussal élő gyerekek oktatási integrációját.
A cikk ide kattintva folytatódik (forrás: Qubit)