Horizontális szempontok
Az AOSZ elnökség 2013. év folyamán számos vidéki fórumon találkozott tagjaival annak érdekében, hogy megismerje az országos szervezet működésével, céljaival kapcsolatos elképzeléseit. A fórumokon összegyűjtött információkból összeállította a 2014-2017 időszakra vonatkozó „Összefogás – Együttműködés – Innováció” című stratégiai elképzelést, melyet 2014 májusában ismertetett a szövetség Közgyűlésével. Annak minden eleme olyan innováció, mely a jó kormányzás elvének való megfelelés maximalizálására törekszik. A stratégiai elképzelés legmarkánsabb
eleme a jelen projektben bemutatott hálózatosodás, a szövetség szervezetének fejlesztése.
A projektben ismertetett fejlesztés egyik hangsúlyos eleme, hogy a hálózati működésből adódóan a célcsoport aktivizálása, az egyre nagyobb létszámban történő elérését és bevonását kívánjuk elérni. A belső szervezetjobbító rendszer tudatos kialakítása, a jó kormányzás elve az alábbi ismérvek megjelenésével érvényesül:
- kölcsönös érdekekre fókuszáló törekvés,
- átláthatóságra, ellenőrizhetőségre való törekvés,
- hatásos és hatékony működés,
- felelősség vállalása, felelősségre vonhatóság,
- fogékonyság a történésekre,
- méltányosság,
- az érintettek bevonása az őket érintő döntésekbe.
A projekt közvetett célcsoportját autizmussal élő személyek, családjuk és a velük kapcsolatban álló szakemberek alkotják. Az esélyegyenlőség szempontjai az alapelvek következetes képviseletében, a projekt-tevékenységek során a projektben résztvevők, megvalósítók magatartásában jelennek meg. Az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve különösen fontos, hogy minden autizmusban érintett személy kapja meg azt a támogatást, ami az ő képességeinek kibontakoztatásához szükséges.
Az érdekvédelmi munkában részt vevő személyek nagyobb arányban nők. A célcsoport tekintetében, az egyes projektelemek megvalósításában várhatóan túlnyomó többségben lesznek. A jóléti és érdekvédelmi szolgáltatások az autizmusban érintett személyen keresztül másodlagosan az édesanyák társadalmi be/visszailleszkedését segítik nagymértékben, hiszen többnyire ők vannak valamilyen ellátási formában otthon a fogyatékossággal élő gyermekükkel.
A vidéki szervezetek bevonásával a célcsoport most kevéssé elérhető, leginkább kiszolgáltatott részét is elérhetjük. Kiemelten törekvésünk a hátrányos helyzetű kistérségben, kistelepüléseken, élő családok bevonása is mert a speciális szolgáltatások leginkább ott elérhetetlenek, a hátrányos helyzetű csoportok anyagi és egyéb kompetenciái gyengék az érdekérvényesítés szempontjából.
A fenntarthatóságot biztosíthatja a projektet meghatározó folyamatos önreflexió. A célcsoport tagjai jelenleg is működő tagszervezetek, akik önerőből, hullámzóan tudnak jól működni, leginkább fenntartási problémákkal küzdenek. A kulcsterületek (pályázat, forrásteremtés, önkéntesség, PR, tárgyalástechnikák, üzleti szektor bevonásának technikái, stb.) megerősítésével nagy mértékű lendületet adhat a projekt fenntarthatósági szempontból is.