Mindig öröm, ha sikerről számolhatunk be. Az alábbi írás erről szól. Arról a precedens értékű ítéletről, amelyet dr. Molnár Ágnes képviselt a Fővárosi Bíróság előtt. Dr. Molnár Ágnes évek óta az AOSZ jogásza, sok szülőnek adott már értékes tanácsot, és tagja a Ne Hagyd Magad! antidiszkriminációs jogászteamnek.
Az értelmi fogyatékos illetve autista személyek érdekvédelmével foglalkozó társadalmi szervezetek részéről régóta ismert probléma, hogy a jelenleg hatályos munkajogi és polgári jogi szabályozás nem ad egyértelmű választ arra, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyek gondnokuk jognyilatkozata útján létesíthetnek-e munkaviszonyt munkavállalóként.
A Kézenfogva Alapítvány az Autisták Országos Szövetsége és a Szimbiózis Alapítvány által működtetett, Ne Hagyd Magad! antidiszkriminációs jogsegélyszolgálat jogászteam tagjának (dr. Molnár Ágnes) képviseletében a Kézenfogva Alapítvány közérdekű igényérvényesítés keretében jogorvoslatért fordult a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság ítéletében állást foglalt: a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek gondnokuk közreműködésével munkaviszonyt létesíthetnek
A tényállás
Sz. Gy. fogyatékossággal élő fiatalember cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állt. Látván, hogy körülötte mindenki dolgozik, és fizetést is kap, szeretett volna munkába állni. A foglalkoztatásához szükséges vizsgálat megállapította, alkalmas a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra. A munkáltató nyilatkozott arról, hogy Sz. Gy-t foglalkoztatni kívánja kertészetében. A gondnokolt törvényes képviselője azonban kijelentette, hogy nem írja alá Sz. Gy. nevében a munkaszerződést, márpedig aláírása nélkül a munkaviszony a jogszabályok értelmében érvényesen nem jöhetett létre. Ekkor Sz. Gy a Ne Hagyd Magad! jogsegélyszolgálathoz fordult.
A jogászteam, miután megállapította, hogy ügyében a diszkrimináció gyanúja merült fel, először a gondnokhoz fordult, aki a gyámhatóság határozott állásfoglalására hivatkozott, mi szerint cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyek munkaszerződését nem hagyhatja jóvá a gondnok. A gyámhatóság, a jogászteam felhívására, megküldte a regionális közigazgatási hivatal állásfoglalását, amelyben felszólítja a gyámhatóságokat a fentieknek megfelelő álláspont képviseletére.
A hatóság elutasít
A Közigazgatási Hivatal jogi okfejtésére a jogászcsapat válaszlevelet fogalmazott meg, amellett érvelve, hogy a hatályos jogszabályok nem zárják ki a cselekvőképtelen személyek munkaviszonyban való foglalkoztatását. A hatóságok megkerülték a válaszadást, helyette azt tanácsolták, hogy az illető fiatalember gondnokolti státuszának megváltoztatásán fáradozzunk. Ez persze a jogszerűtlen gyakorlat felszámolása szempontjából mit sem érne.
A válaszadási határidő eredménytelen eltelte után a team közérdekű igényérvényesítéssel élt az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt arra hivatkozva, hogy a munkából való kizárás okán súlyos diszkrimináció áldozataivá válnak a kizáró gondnokság alá helyezett személyek.
Mivel mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervek (minisztérium, gyámhivatalok, regionális államigazgatási hivatalok) több különböző álláspontot képviselnek e kérdésben, így az érintettek egy részének lehetővé válik a munkavállalás, másokat pedig kizárnak ebből a lehetőségből, ezért országos léptékben diszkriminatív helyzet alakult ki.
A Kézenfogva Alapítvány kérelmében kifejtette álláspontját, amely szerint minden egyedi esetben meg kell vizsgálni, hogy az érintett személy képes-e a speciális körülmények között végezendő feladat ellátására, ahogy Sz. Gy. gondnokolt esetében is arra a következtetésre jutott a foglalkoztathatóságot vizsgáló szakértői bizottság, hogy igen, alkalmas.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelmet az Egyenlő Bánásmód Hatóság elutasította. A hatóság, döntésének indoklásában, kifejtette, hogy a Munka törvénykönyvének szellemével nem ellentétes az a gyakorlat, amely a jogszabály által konkrétan nem szabályozott kérdésben úgy foglal állást, hogy a cselekvőképtelen személyek munkaviszony létesítésének indokolt akadálya van. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság álláspontja megegyezett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium véleményével: a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt lévő személy nem létesíthet munkaviszonyt, és ez a megkülönböztetés a munka természetéből és jellegéből adódóan indokolt és arányos.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nemleges döntésének felülvizsgálatára a Kézenfogva Alapítvány felperesként, dr. Molnár Ágnes jogi képviseletével, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság kedvező ítéletet hozott: a támadott határozatot hatályon kívül helyezte, és a hatóságot – megfelelő iránymutatás mellett – új eljárás lefolytatására kötelezte. a bíróság szerint a gondnokoltak munkavállalása – a minisztérium és az Egyenlő Bánásmód Hatóság állásfoglalása ellenére – lehetséges.
dr. Gazsi Adrienn
jogász