Miskolci mozaik – látogatás a Szimbiózis Alapítványnál

Baráthegy: támfal építése

A májusi eső nem aranyat, hanem kárt okozott a Szimbiózis Alapítvány baráthegyi Kühlewind Lakóotthonának és az alatta leterülő Szorgoskert majorságnak. A domboldalról lezúduló víz elmosta az utat, megrongálta a majorság épületeit, tetemes kárt okozott az állatok istállójában, az üvegházban, a veteményesben. A víz egyúttal jelzés is volt: valamit tenni kell, hiszen esők mindig lesznek, és nincs biztosíték arra, hogy legközelebb nem járnak így.

A kárenyhítés azonnal megkezdődött, önkéntesek jöttek (külföldről is), de ez csak tüneti kezelés volt. A véglegeshez: a vízelvezetés megoldásához, a támfal építéséhez pénzre volt szükség. Augusztus végén kezdhettek a vízrendezéshez. November végén jártam Baráthegyen, amikor még mindig tartott az építkezés, a támfal nagy része már állt, és ha még egy hétig kitart az idő, akkor az épület biztonsága meglesz. (Nem tartott ki, látogatásom hétvégéjén lehullott az első hó.)

Szécsényi Mariann megbízott intézményvezető azt mondja, a bajban sokan segítettek, pénzzel, önkéntes munkával.

Álljon itt néhány név a segítők közül: ING Biztosító Zrt., Habitat for Humanity, Unicredit Bank. Köszönet érte mindenkinek.

 

Amine érmei

A tizennégy fős otthonban tizenhárman élnek. Egy lakó még kerestetik. Jó csapatba fog kerülni. Kelemen Róbert rajzai nagy sikerrel szerepeltek az autista lakóotthonokban készült képekből rendezett kiállításon, Boukhezer Amine-nek jók a kilátásai arra, hogy kijut a 2011-es Speciális Olimpiára. Április 18-án, a 2011-es Speciális Olimpiai Játékok válogató versenyén a 400 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert, a 200 méteres hátúszásban pedig ezüstérmet. 

Amine 22 éves, kilencéves kora óta él Magyarországon. Itt kezdett iskolába járni. Algírban éltek. Amine, látva, hogy rosszul írom a város nevét, felajánlja, hogy leírja ő: Boumerdes. Szép egyforma nagybetűkkel ír. Ott két hétig járt iskolába, tovább nem bírta. „Franciául tudok egy kicsit, meg egy kicsit, angolul, de legjobban magyarul tudok” – mondja. Vidám, jókedvű, jóképű, szapora beszédű, pontosan tudja, hogy autizmussal él. „Azért élek a lakóotthonban, hogy amikor a szüleim meghalnak, tudjak hol lakni.”

 

Meg szeretne gyógyulni az autizmusból („Azt mondják, hogy abból nem lehet, ez igaz?”), szeretne kiköltözni a lakóotthonból, megnősülni, és kijutni az igazi olimpiára, mert Cseh Lászlóval szeretne együtt úszni. „Gondolod, meg tudnám verni?” – kérdezi többször is, és végül elfogadja a nemre az érveimet. Ő csak kilencéves korában tanult meg úszni, és be kell érnie heti egy edzéssel. Igaz, most az olimpiai játékokra tekintettel hetente többször is lesz edzése és „saját” edzőt kap. 55 érmet kapott már a különböző sportágakban elért jó eredményeiért, és 2007-ben majdnem kijutott a Sanghaiban tartott Speciális Olimpiára: tartalék volt, ha megbetegszik valaki, akkor ő indul helyette. Senki sem betegedett meg. A 2011-es olimpia Görögországban, Athénban lesz, Amine szeretne ott lenni. Amine dolgozik az otthonban. Hogy mit? „Mindent, amit éppen kell”, és sorolja is a különféle résztevékenységeket. Szabad idejében a földrajzi és a történelmi térképet bújja. „Tudom az összes ország fővárosát, érdekel, hogy régen milyen volt a világ, milyen volt régen Magyarország.”

 

Reméljük, Amine vágya teljesül, és ha kijut az olimpiára, arról természetesen beszámolunk olvasóinknak.

 

Habilitációs Napközi Otthon

Kovácsné Ferencsák Zita, egész napos miskolci kalauzommal, az alapítvány Forgách utcai telephelyére megyünk. Itt van az ő állandó munkahelye, ha éppen nem rohangál valami alapanyag beszerzése után. A volt iskolaépület megszépült, udvarában új hinta áll, bent is átalakítások voltak pályázati pénzből. A hajdani tornatermet galériázták, két irodahelyiséget nyerve így. (Igaz, akinek klausztrofóbiája van, annak nem ajánlatos itt dolgozni. Túl közel a mennyezet.) Kialakítottak egy snoezelen szobát is. A ház egyik traktusában lévő lakóotthonban 12 lakó él. A napközi otthon 40 embert foglalkoztat (fejlesztő felkészítő). Húszan itt, húszan pedig a baráthegyi majorságban dolgoznak.

A Forgách utcában van a papírmerítő és ajándékkészítő műhely, és tárgyaikkal megpróbálnak „betörni” a piacra. A hétvégén (november 27.) induló karácsonyi vásáron kint lesznek Miskolcon, de Pestre is mennek az ING-hez, ahol házon belül szervezik meg a vásárt. A cég gondoskodik az áruk szállításáról és a szállásról is. Ott jártamkor is a karácsonyi vásárra készültek a színes kis fadobozok, a merített papírból készült naptárak, a konyhai „fogó” kesztyűk. (A díszgyertyák Baráthegyen készülnek.) Jókedvű, vidám munka folyik a Forgách utcában, és már érezni a ünnep közeledtét a levegőben.

 

F. Á.