Sokan ígérték, hogy foglalkoznak a “kizáró gondokság és a munkavégzés” címszó alatt elhíresült problémával. Akiket érint, valószínűleg emlékeznek rá: tavasszal jött a hír, hogy az Efo elbocsátja azon dolgozóit, akik kizáró gondnokság alatt vannak, mert ok nem köthetnek munkaszerződést, és helyettük ezt a gondnokuk sem teheti meg.
A Csató Zsuzsa szervezte Tüzér utcai tanácskozáson meghallgattuk az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét, dr. Nagy Zsuzsát, az állampolgári jogok biztosát, Lenkovits Barnát, de okosabbak nem lettünk. A végső konklúzió az volt, hogy hallgatólagosan tudomásul veszi mindenki, hogy kizáró gondnokság alatt lévő emberek dolgozhatnak, de majd megkeresik a jogszabályi megoldást is az arra illetékesek. Mondanom sem kell, hogy az ERFO jelenlévő igazgatóját ez nem nyugtatta meg, sem a több célszervezet szintén ott lévő képviselőjét. Hogy azok, akiknek hivatalból kellene ezzel foglalkozniuk, mit csinálnak, azt nem tudjuk, de jó magyar szokás szerint alakult egy bizottság, amivel csak az a baj, hogy az égvilágon semmi hatásköre nincs. Amúgy a kizáró gondnokság nemcsak az értelmi fogyatékosokat, hanem a pszichiátirai betegeket is érinti, s ők is indították el a “lavinát”. A tanács az ad hoc bizottság felállítására az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét (ÉFOÉSZ) bízta meg június 17-én. Az alábbiakban néhány, a szülők számára hasznos információt közre adunkaz OFT ad hoc bizottságának elso ülésére készült előterjesztésbl, a melyet Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke állított össze.
Tesszük ezt azért, hogy maguk az érintettek szülei, gondnokai is “képben legyenek”.
Fontosabb jogszabályok
- a Munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény)
- a Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény)
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és muködésűk feltételeirol szóló1/2000 SZCSM rendelet
- a megváltozott munkaképességu dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EűM-PM egyűttes rendelet
- a szociális foglalkoztatóban alkalmazott bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 14/1995. (III. 31.) NM rendelet.
Alapprobléma: Aláírhatja-e a gondnok a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy nevében a munkaszerződést?
Az alapproblémával kapcsolatosan a következő konkrét válaszok születtek:
- a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztály állásfoglalást adott ki a De Jure Alapítvány részére 2003. május 26-án;
- a HVG (Heti Világgazdaság) munkajogi különszámában (2003-RA) a 8. oldalon jogszabály-magyarázatot adtak közre.
Mindkét dokumentum megerősíti, hogy a gondnok a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy nevében a munkaszerződést aláírhatja. Bár ezek az iratok megnyugtatóak, egyik sem minősíthető jogforrásnak, pusztán jogszabály-értelmezésnek.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács – az ÉFOÉSZ előterjesztésére – levélben fordult a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez, kérve, hogy a fenti kérdés megvizsgálása alapján – ha az lehetséges -, adjon ki általános érvényű, mindenkinek szóló hivatalos közleményt arról, hogy a gondnok aláírhat.
Ez ugyan még mindig csak jogszabály-értelmezésnek minősül, de a Munkaügyi Közlönyben megjelentetve minden érintett felhasználhatja jogvita esetén. Az igazi megoldást a Munka törvénykönyvének és a Polgári törvénykönyvnek az egybehangzó módosítása jelentené, amikor is a gondnok munkaszerződés aláírására való jogosultságát maga a vonatkozó törvény mondaná ki. (Esetleg részletesen szabályozva a munkavégzéssel kapcsolatos jogosítványokat.)
Ez már nem az előterjesztésből van, ez egy nemrég hallott hír: a célszervezeteknek adott állami dotáció drasztikusan csökken. Eddig a munkabér 350%-át kapták a szervezetek, ez 2004-ben 60%-ra apad. Hogy ez hány fogyatékos elbocsátásával jár, és hány munkahely fogja becsukni végleg a kaput, még nem tudni. Következő számunkban erre visszatérünk.