Ésszerű javaslatok a jövőre vonatkozólag

Az alábbiak az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének alelnöke, dr Szilágyiné dr. Erdős Erika azon javaslatait olvashatják, melyeket az Országos fogyatékosügyi programhoz, illetve a 2004-2007. évi végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervhez fűzött.

 

Egyetértve a Fogyatékosügyi Tanács (továbbiakban Tanács) rendkívüli ülésén elhangzott kiegészítésekkel, az autizmussal élők képviseletében a következő észrevételekkel, javaslatokkal szeretnék élni:

 

I. Az Országos fogyatékosügyi program egésze vonatkozásában:

 

1. A Nemzeti fejlesztési tervbe (NFT) kerüljenek be az Országos fogyatékosügyi program (OFP) prioritásai.

Indokolás: Az Európai Unió csak a NFT-ben megjelenő programokra ad forrásokat.

 

 


 

2. Készüljön el az Országos fogyatékosügyi program logikai keretmátrixa.

 

Indokolás: A logikai keretmátrix az európai uniós pályázatok alaki feltétele. Segítségével átláthatóbbá, világosabbá válhat, hogyan lehet felhasználni az uniós forrásokat a programban, a logikai keretmátrix mint eszköz segítségével mutathatóak ki legkönnyebben a Nemzeti fejlesztési terv és az Országos fogyatékosügyi program közötti illeszkedési pontok. Mind a NFT, mind a Johann Béla népegészségügyi, valamint a Középtávú roma integrációs program logikai keretmátrixa elkészült, ez lehetőséget adhatna a programok közötti forráskoordináció mellett, a programok közötti együttműködési lehetőségek megtalálására is.

 

 


 

3. Célszerű lenne az OFP középtávú intézkedési tervében meghatározott egyes feladatokhoz részletes projekttervet készíteni, mely az egyes feladatokon belül meghatározza azokat a szükséges, konkrét feladatokat, amelyek a megvalósuláshoz elengedhetetlenek, és így a költségek is részletesen meghatározhatóvá válhatnak. Az általános cél konkrét lépésekre bontásával a határidőre történő megvalósítás alakulása is jobban nyomon követhető.

 

 


 

4. A Tanács alá rendelve álljon fel egy monitorozási csoport.

 

Indokolás: A programmonitorozás hiányában a visszacsatolások hiányoznak, a szankció nélküli programok előrehaladása nem biztosítható kellőképpen. Mind a Johann Béla, mind a Roma középtávú integrációs program tekintetében működik külön monitorozási csoport, melynek működését az Európai Unió is kötelezővé teszi.

 

 


 

II. A konkrét programpontok vonatkozásában:

 

3. Az egészségügy területén

 

3.3 Az érintett szervezetek bevonásával felül kell vizsgálni a fogyatékos személyek részére biztosított gyógyászati segédeszköz, illetve életvitelt segítő eszközellátás feltételrendszerét. Meg kell vizsgálni a személyi segítés OEP általi finanszírozásának indokolt esetekben történő lehetőségét.

 

Indokolás: A személyi segítő, különösen az autista, értelmi fogyatékos, halmozottan sérült emberek esetében ugyanolyan “segédeszköz”, mint a mozgássérült, a vak vagy a siket embernek a kerekesszék, a fehér bot vagy a hallókészülék.

 

 


 

3.6. A jobb hozzáférés érdekében “ellátási térképet” szükséges készíteni az egyes, az általános ellátáson belüli speciális egészségügyi és a rehabilitációs ellátások elérhetőségéről, és azt a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni. El kell végezni a területi ellátottság összehasonlítását, az egyenetlenségek kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében.

 

Indokolás: A normalizáció és az integráció elve értelmében szükséges hangsúlyozni, hogy a fogyatékos ember elsősorban az általános, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátáson belül kaphassa meg a számára szükséges, speciális ellátásokat. Az egyenlő hozzáférés biztosításához szükséges a területi ellátottság összehasonlítása.

 

 


 

3.7. Biztosítani szükséges, hogy az orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók alapképzési, szakképzési, illetve kötelező továbbképzési tananyagába beépüljenek a fogyatékossággal, az egyes fogyatékosságok sajátosságaival kapcsolatos alapismeretek.

 

Indokolás: A megfelelő ellátáshoz, adott esetben az ellátás elvégzéséhez szükséges, hogy az orvos, illetve az egészségügyi szakdolgozók rendelkezzenek nem csak általában a fogyatékosságról való ismeretekkel, hanem a különböző fogyatékosságok sajátosságairól, a sajátosságokból adódó ellátási nehézségekről való ismeretekkel is.

 

 


 

4.1. Az oktatás, képzés területén

 

4.1.7. Szükséges a munkavégzéshez elengedhetetlen készségek, képességek kisiskolás kortól való fejlesztésének kialakításához olyan módszertan, tankönyv, tartalom- és eszközfejlesztés, amely figyelembe veszi az egyes fogyatékosságok sajátosságait is.

 

Indokolás: Ahhoz, hogy a fogyatékos gyermek a későbbiekben képes legyen a munka világában eredményesen részt venni, és különösen ott megmaradni, már igen korán meg kell kezdeni azoknak a készségeknek, képességeknek a kialakítását, fejlesztését, amelyek ezt számára lehetővé teszik, figyelemmel életkorára, és sérülésére.

 

 


 

4.2. A szakképzés területén

 

4.2.1. A fogyatékos fiatalok és felnőttek számára biztosítani kell az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli területekre vonatkozóan új, teljes értékű képzést biztosító szakképesítésekhez, részszakmai képzésekhez, illetve betanított részfeladatok képzéséhez, a megfelelő munkavállalói viselkedés kialakításához, a fogyatékosságnak megfelelő szakképzési programok, tananyagok és a kapcsolódó módszertani eszközök fejlesztését.

 

Indokolás: A fogyatékos, különösen a súlyosabban érintett ember számára – és ez különösen érvényes az autista emberekre – nem egyszerű a munkahelyi szabályokhoz való alkalmazkodás, az esetleges változások elviselése. A helyes munkavállalói viselkedés kialakítása már a szakképzés idején meg kell, hogy valósuljon ahhoz, hogy a megszerzett munkahelyet a fogyatékos ember meg is tudja tartani, képes legyen az elvárásoknak megfelelni. A megfelelő munkahelyi viselkedés tanításának tananyagba való beépülése, ráépülve a kisiskolás kortól történő munkavégzéshez szükséges képességek, készségek tanítására, biztosíthatja a fogyatékos emberek hosszú távú foglalkoztathatóságát.

 

 


 

6. A sport, a kultúra és a szabadidő területén

 

6.1.1 Biztosítani kell az ifjúsági és szabadidősport, valamint a terápiás célú sportprogramoknak, a segédeszközök, speciális segédeszközök beszerzésének, a speciális világjátékokon, illetve a kvalifikációs és világversenyeken való részvételnek, valamint a szakmai képzések és továbbképzések szervezésének támogatását.

 

Indokolás: A fogyatékos emberek jelentős részének a sport nemcsak a szabadidő hasznos eltöltését jelenti, hanem állapota fejlesztésének, a meglévő képességek fenntartásának fontos eszköze is (lovaglás, úszás stb.). Ezért igen fontos ennek a programon belüli, nevesítetten történő megjelenése.

Budapest, 2004. 05. 30. 
Dr Szilágyiné dr Erdős Erika 
Autisták Érdekvédelmi Egyesülete