A son-rise-ról az első cikk 1999-ben decemberében jelent meg az Esőemberben, A gyermekszerető foglalkozás címmel. A cikk végén ott a cím, ahol lehet felvenni a kapcsolatot a Kaufman házaspár alapítványával az Option Institute-tal. (A fordítás Kocsis Alajos munkája). Nem is idézném föl a több mint öt évvel ezelőtti dolgokat, ha nem mentem volna el Tarnóczi Barna előadására, melyet március 4-én, a Műegyetem talán legkisebb előadótermében tartott.
Be kell vallanom, nem maradtam végig, hiszen már hallottam a son-rise-ról előadást, és többször is írtam az Esőemberben a Tarnóczi-család eredményeiről. A múlt évben csak az akadályozott meg ebben, hogy Tarnóczi Barna többszöri üzenethagyásom után sem hívott vissza. Két dolog miatt idézek az 1999-es cikkből: 1. nem mindenki jutott el az előadásra (bár rengetegen voltak, és találkoztam olyan szülővel is, aki több száz kilométert autózott, hogy valami biztatást kapjon a nemrég autistaként diagnosztizált fiával kapcsolatban. 2. arról, amíg ott voltam, nem esett szó, hogy ez nem csodaszer, ez csak egy módszer a sok közül: van, akinek, használ, van, akinek kevésbé. (Tarnóczi Barna állításának: az autizmus gyógyítható, mindjárt ellentmondott egy érintett, aki könyvet is írt saját autizmusáról. Mint mondta: tudja, hogy autista, ez nem múlik el, de megtanult vele együtt élni.)
Akkor térjünk vissza a régi cikkhez, ami így kezdődik:
“Különleges kísérlet gyermek, fiatal és felnőtt autisták (Kanner és Asperger) érzékelési zavarban, fejlődési elmaradásban, hiperaktivitásban, triszomiában és magatartási zavarokban szenvedők számára. Egy otthon végezhető szeretetteljes program, mely a különleges gyermek szerető elfogadásán alapul. Általa nemcsak a gyermek, hanem az egész család élete megváltozik.”
Anélkül, hogy valakinek elvenném a kedvét a módszertől, azt tudni kell, hogy az autistáknak csupán egy százaléka tartozik ebbe a kategóriába, a nagy többség kisebb vagy nagyobb mértékben értelmi sérült is. Tehát náluk oly csodás gyógyulás (ahogy Tarnóczi Barna kommentálta az öt évig tartó terápián részt vevő kislány megváltozását) nem várható. Javulás biztosan lesz mindenkinél, akinél elkezdik és végig viszik a módszert. Megint az említett fordításból idézek:
“Kinek alkalmas a son-rise program? Alapvetően bármilyen korú autista és autisztikus magatartású fiúknak és lányoknak, ezen kívül minden olyan gyermeknek, aki különleges bánásmódra szorul, például fejlődési zavarban szenved, illetve szellemileg vagy fizikailag sérült.
Az alapfeltételek
Szerető, elfogadó magatartás: A son-rise program alapeleme az elfogadó, el nem ítélő magatartás. Ez azt jelenti, hogy a gyermek egyetlen magatartásformáját sem lehet elutasítani, mert azt tételezzük fel, hogy a gyermek a lehetőségeihez képest a legjobbat teszi. Feltétlen szeretetünkkel kell találkoznia, és ezt az elfogadó szeretetünket a gyermek hajszálpontosan érzékelni is fogja. Ezáltal a résztvevők között olyan erőssé, különlegessé és izgatóvá válik a kapcsolat, hogy általa a gyermek egyre többet akar tudni a vele kapcsolatba lépő személyről és a világról.
A szülők kompetenciája: Senki sem ismeri annyira a gyermeket, mint a saját szülei, bár a szakemberek egy része ennek ellenkezőjéről van meggyőződve. De ezek a szakemberek maximum pár órát látják a gyermeket, és még ez idő alatt is meg kell osztaniuk a figyelmüket a gyermek és szülei között. Ezzel ellentétben a szülői szeretet, figyelem és gondoskodás egy életre szól. Ennél fogva a szülő szerepe a gyermek világában egyszeri és megismételhetetlen. A szülők bízó, tartósan támogató szeretete adja a gyermeknek az ideális tanulási környezetet.
A gyermek mint tanár: A játék- vagy igen-szobában megcserélődnek a szerepek. A gyermek diktál. Jóllehet arra akarjuk rávenni, hogy valami mással, valami újjal próbálkozzon a gyermek, először át kell adni neki a választás jogát. Amit ő kigondol, és megszab, azt kell lelkesen vele együtt csinálni. Még azoktól a gyerekektől is, akik nem, vagy nem nagyon tűnnek közreműködőnek, meg lehet tanulni, mi foglalkoztatja őket, ha nyitott szellemiséggel és pontosan figyeljük. Soha nem szabad nyomást gyakorolni a gyermekre, de mindig meg kell adni a lehetőséget önmaga fejlesztésére. Tudatni kell vele, hogy jó dolog a tanulás. Szerető módon kell közölni, hogy jó az, amit csinál. Logikusnak látszik, hogy a gyermek ilyen módon egyre több önbizalmat nyer vagy egyre több szemkontaktusra képes, és egyre gyorsabban motiválható még több felfedezésre.
Önkéntesek: Minél több ideig foglalkoznak egy gyermekkel a son-rise program szerint, annál nagyobb lesz a siker. Szükség lesz önkéntesekre, akik támogatják a családot. Ezeknek az önkénteseknek szintén elfogadóan és szeretettel kell a gyermekkel együttműködniük, illetve irányítaniuk őt. ”
Az nincs ebben a cikkben, arról már Tarnóczi Barna beszélt egy vele készített riportban, hogy hogyan kellett átalakítaniuk a gyerek szobáját, hogy szinte semmi se legyen a földön, és minden, a gyermeket érdeklő tárgy fenn van a polcokon (úgy, hogy a gyerek nem éri el). A gyerek szinte izoláltan csak ebben a térben mozog, hiszen ha lehet, még a wc-t is szeparálni kellene a többiektől. És ami nagyon lényeges, hiszen e nélkül ki tudja milyen hatás fokú lenne a program: fiuk glutén- és kazeinmentesen étkezik. Kezdetben ez gondot okozott, most már nem: a kisfiú magától tudja, hogy az ilyeneket tartalmazó ételek nem tesznek jót neki.
Ez bizonyára elhangzott az előadásban is.
Akit érdekel a son-rise program, az keresse meg honlapjukat: http://www.option.org; aki pedig föl szeretné venni a kapcsolatot Barry Neil Kaufmanékkal, az alábbi címek valamelyikén megteheti:
(001- 413) 229 2100, a hivatalos órákban: hétfőtől csütörtökig: 8.30-12.30-ig, valamint 14-17.30-ig; pénteken: 8.:30-12.:30 és 14-17-ig (természetesen itt a helyi időt kell figyelembe venni, nem a közép-európait.) ezen a számon a program valamelyik tanácsadójával beszélhetnek.
Az önkéntesek itt jelentkezhetnek:
volunteer@option.org; telefon: (001-413) 229 2100, Fax: (413) 229-8931.
Az egyéb érdeklődők:
Telefon: (001- 413) 229 2100, Fax: (001- 413) 229 8931.
Akik pedig írásbeli ismertetést szeretnének a son-rise-ról és az intézet munkájáról, azoknak ajánljuk a netet, ahol bejelentkezhetnek, kitöltve az intézet kérdőívét, és kérhetik az ismertető elküldését: www.option.org/i_lit.html#contact
– czy –