AZ INOKA alapítvány elsődleges célkitűzése olyan digitális, interaktív oktatási segédanyagok készítése autista és Asperger-szindrómás fiataloknak, illetve más fogyatékossággal élőknek, amelyekkel elősegíthetik önálló életvitelüket.
A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola, a „kisképző” elé beszéljük meg a találkozást. Kicsit előbb érkezem. A hajdan oly csendes, elhanyagolt környék, most él. A Ráday utca és a beléfutó Török Pál utca, ahol a kisképző is van, kezdi visszanyerni ragyogását. Berek Anita, az INOKA Alapítvány titkára pontosan érkezik. Bemegyünk az iskolába, ahol épp valami nyári tatarozás, festés van, ami rá is fér az amúgy gyönyörű épületre.
A harmadik emeletre tartunk, ami már a tetőtér. Itt már nem oly vastagok a falak, érezni, hogy jóval melegebb van, mint az alsóbb szinteken. Ez egy számítógéppel teli szobában nem nagy öröm, „cserében” viszont nem kellett fizetni azért, hogy itt autista fiataloknak számítógépes oktatás tartott Anita. De nemcsak itt ilyen nagyvonalúak: sem Törökbálinton (Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény), sem az FSZK-ban (Fogyatékos Személyek Közalapítványa) nem kellett bérleti díjat fizetniük. Ez persze nagy szerencse, hiszen még nincs bejegyezve az alapítvány, ezért mindenféle pályázati lehetőségtől elesnek, legfeljebb betársulhatnak egy másik alapítvány, egyesület pályázatába.
Ahhoz képest, hogy még be sem jegyezték őket, már sokan ismerik, tudják a nevüket. Számítógépes tábort szerveztek autista fiataloknak, majd tanfolyamot, amelyen szintén számítógépes ismereteket oktatnak. Az oktató nem más, mint a 28 éves Berek Anita, aki nemsokára diplomás szociálpolitikus lesz, foglalkozását tekintve 3D vizualizációval foglalkozik. Autista gyermeke, rokona nincs, ám kellő empátiával rendelkezik ahhoz, hogy fogyatékos vagy autista személyekkel foglalkozzon. Az alapítvány az ő ötlete volt, és talált hozzá lelkes társakat. PéldáulGábor Éva Máriát, az alapítvány elnökét, aki a kisképzőben rajzot, mintázást és művészettörténetet tanít. Számítottak ők mindenféle nehézségre, csak arra nem, hogy a bírósági bejegyzés ennyi ideig tart. Igaz, úgy gondolták, nem kell ügyvédi közreműködés az alapító okirat megfogalmazásához, mára már belátták: kell. Így tán van remény, hogy októberre végre meglesz a hivatalos bejegyzése az Interaktív Oktatásért Alapítványnak (INOKA).
A bejegyzés hiánya legfeljebb pénzgondokkal jár/járt, a kedvüket nem lohasztotta,Kis-Kéry Csilla, Szinkulics Ágnes (kézműves foglalkozások vezetői), Nagy Alice a törökbálinti nyári tábor vezetője és Anita továbbra is tette a dolgát. Budapesten, a Tűzraktérben (Független Kulturális Központ) kézműves foglalkozásokat tartottak nyolc hónapon keresztül fogyatékos fiataloknak, majd jött a már említett törökbálinti nyári tábor számítógépes és kézműves foglalkozásokkal, és utána a kisképzős tanfolyam.
Az alapítvány elsődleges célkitűzése olyan digitális, interaktív oktatási segédanyagok készítése autista és Asperger-szindrómás fiataloknak, illetve más fogyatékossággal élőknek, amelyekkel elősegíthetik önálló életvitelüket. De nemcsak értelmi fogyatékossággal, vagy egyéb részképesség hiányával élő fiataloknak szólhatnak ezek az oktatási segédanyagok, hanem olyan utógondozott fiataloknak is, akik az állami gondozásból kikerülve nem tudják a mindennapi életvitellel járó teendőket ellátni. Nekik kiindulásképp nagy segítség lehet egy ilyen típusú e-learning tananyag. A tervezett témakörök: főzés, takarítás, közlekedés, levél feladása, ügyintézés, számlakezelés, ismerkedés, vendégvárás, párkapcsolat stb. – mindezek gyakorlását konkrét példák és témák alapján. A dvd-ket forgalmazni szeretnék iskoláknak, családoknak, illetve térítésmentesen adni a rászorulóknak. Másodlagos célkitűzésük, hogy az autista fiatalokat munkához segítsék.
A különféle képzések, amelyeket az elmúlt időszakban indítottak, amolyan „tesztfélék” voltak, hogy fölmérjék, mire is képesek a különböző képességekkel rendelkező fiatalok, mi az, amire nyitottak, mi érdekli őket, és – bár ezt Anita nem mondja – hogy milyen módszerek alapján kell tanítani őket. Ez utóbbit alátámasztja az, amit Anita mond: Szinte minden fiatalhoz külön kulcs kell, és a kulcs megtalálásában jelentős szerepe van a szülőknek. „Nagyon jó fej, segítőkész, nyitott szülőkkel ismerkedtem meg” – mondja mosolyogva, mert szülői értekezletet is tartottak, amin például arról is szó esett hogyan segítsenek, illetve ne segítsenek a gyermeknek, a házi feladat megoldásában. Az egyik szülő így határozta meg Anita státusát a fiatalok életében: „Te vagy a gomb a számítógépen”.
Blogot is indított, ahol megnézhetők a kurzus résztvevőinek egyrészt photoshopban készült alkotásai és a házi feladatok:http://digitalisszabadiskola.blog.hu, a jobb oldalon lévő csíkban az archívum linkre kell kattintani. A blogon ott volt a skype címe is, hogy a kapcsolat valóban interaktív legyen. Éltek is vele sűrűn a tanulók, ezért meg kellett határozni az időpontot, hogy mikor nem hívható Anita. „Azt hiszem, a fórumot már megszüntetem” – tűnődik Anita. A blog viszont marad, ami azért is jó, mert itt láthatók Ati, Ági vagy Mátyás kreativitásról tanúskodó képei. Az elkészült munkákból pedig digitális kiállítást rendezett az Inoka Alapítvány és Digitális Szabadiskola az AOSZ szervezte Autizmus Napon. Nagy siker volt, dugig volt a terem, nemcsak szülőkkel, hanem érdeklődőkkel is. A fiatalok élvezték, hogy bemutathatták képeiket, és elmondhatták: mi hogyan készült. A Kölcsönhatásbanc. I. digitális kiállítás megtekinthető videón a világhálón: http://digitalisszabadiskola.blog.hu/.
Két távolabbi tervük is van: szeretnének még egy „auti fészket”, ahová a gyerek vagy fiatal elvihető, ha a szülőnek dolga van. A másik már keményebb dió: foglalkoztatás Budapest vonzáskörzetében (esetleg lakóotthonnal egybe kötve), olyan autizmussal és más fogyatékossággal élő fiataloknak, akik számítógépes munkát tudnak végezni.Hogy kik lennének a munkát adók? Önkormányzatok, multicégek, bárki. Anita bízik abban, hogy előbb-utóbb bizonyítanak az autisták, és a munkáltatók rájönnek arra, hogy igenis megéri autista fiatalokat foglalkoztatni.
F. Á.