A négy nagy civil érdekvédő szervezet által létrehozott tömörülés (MEOSZ, ÉFOÉSZ, SINOSZ, VGYOSZ) a FESZ (Fogyatékossággal élő Emberek Szervezeteinek Tanácsa), régóta szorgalmazta, hogy a kormány nevezzen ki miniszteri biztost a fogyatékos ügyek koordinálására. Talán erre gondolt Medgyessy Péter kormánya átalakításakor, amikor kinevezte Lévai Katalint tárca nélkűli esélyegyenlőségi miniszterré. Pénzt nem kapott a tárca, de mint Lévai Katalin többször nyilatkozta, az egyes tárcáknál van pénz az esélyegyenlőségre, az ő dolga a tárcák közötti koordinálás.
A Népszabadság május 21-ki számába Czene Gábor készített interjút Lévai Katalinnal. Ebből emeltük ki azokat a részeket, amelyek közvetlenül összefüggenek a fogyatékosok életminőségével.
“- Senki ne higgye, hogy panaszirodaként működünk. A miniszteri poszt és a kormányhivatal azért jött létre, hogy a jogalkotásban, a tárcák munkájában, a legkűlönbözőbb részterűleteken a korábbinál sokkal hangsúlyosabb szerepet kapjon az esélyegyenlőség. A feladatom az lesz, hogy egyeztessek, tárgyaljak, felmérjem a minisztériumok helyzetét, felhívjam a figyelmet olyan szempontokra, amelyekre esetleg eddig nem gondoltak.
Miniszterként az első teendőim között szerepel, hogy valamennyi minisztertársammal felveszem a kapcsolatot, és megkérdezem, hol tart az akadálymentesítés. Be lehet-e jutni kerekes székkel a saját minisztériumába? Valójában az a kérdés, hogy a hátrányos helyzetű csoportok hogyan tudnak hozzáférni azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a “teljes társadalmi tagságot” biztosítják. A hivatalomban még csak most alakulgat a jogi főosztály, de a munkatársaim már több olyan előterjesztést is készítettek, amely arról tanúskodik, hogy bizonyos törvényi rendelkezések nem felelnek meg az esélyegyenlőség elvárásainak.
– Érdekes. A politikusoktól rendre azt hallani, hogy a gond általában nem a jogszabályokkal, hanem a végrehajtásukkal van.
– Én is mondtam már hasonlót, ám egyre inkább úgy látom, hogy gyakran a jogszabályok sem megfelelőek. A fogyatékosok vagy a romák esélyegyenlősége érdekében több törvényen is módosítani kell. Régi mániám a nyitott jogalkotás, szeretném, ha a civil szervezetek mind szélesebb körben bekapcsolódnának a törvények kidolgozásába. Rövidesen létrejön egy internetes portál, amely lehetőséget teremt arra, hogy a civil szervezetek a nap huszonnégy órájában kifejthessék a véleményüket, beleszólhassanak a kormányzat munkájába.
A hivatalnak száz-százhúsz munkatársa és három titkársága lesz, élükön egy-egy államtitkárral. A cigányűgyi államtitkárságot Teleki László vezeti, a másikat – amelyhez a többi hátrányos helyzetű társadalmi csoport tartozik – régi kollégám, Kiss Róbert. A harmadik államtitkárság feladata a civil szervezetekkel való kapcsolattartás. Ennek a területnek Baja Ferenc a felelőse.”