Az autista személyek kulcsemberei

Egy időben sokat olvashattunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről (NFÜ), és programjairól. Akkoriban sokan tudták, hogy a TÁMOP a Társadalmi Megújulás Operatív Programját jelenti, amelynek több kiemelt területe van. Ezek közül az egyik a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosítása az élet minden területén. Készültek is erre különféle programok, mint például a TÁMOP 5.4.5.

 

A száraz cím alapján – „A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása.” – nem is gondolná az ember, hogy milyen izgalmas, hasznos képzések születtek belőle, köztük olyan is, amelyik az autista személyek esélyegyenlőségét segíti elő.

Kovács Zsuzsanna, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Akadálymentesítési Programirodájának szakmai témavezetője. Jól ismeri a fogyatékos emberek életét (eredeti képzettsége gyógypedagógus), s ezen belül az autista emberekét is, hiszen Gyöngyösön, az Autista Segítő Központban is dolgozott.

Tőle tudtam meg, hogy ez a bizonyos 5.4.5-ös szintén kiemelt programja a NFÜ-nek. A programot a szociális tárca Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztálya javasolta, az NFÜ pedig – az ESZA Kht-én keresztül – a projekt gyakorlatba való átültetésével, lebonyolításával bízta meg a közalapítványt. A program 2007. december elején indult, és 2010. január 31-én zárul, összköltsége 840 millió forint. 

 

A TÁMOP 5.4.5.-ről ezt olvasom az FSZK honlapján: A projekt fő céljaaz egyenlő esélyű hozzáféréshez, és a teljes akadálymentes környezet megteremtéséhez eredményes és hatékony ismereteket nyújtó tudásbázis létrehozása, és terjesztésének elősegítése.

Az átlag halandó ilyenkor vonja meg a vállát. Annyiszor hallott már ilyet. A szakember szeme viszont felcsillan és megindul a fantáziája, hiszen a gyakorlatban látja, hogy mennyi akadály nehezíti (a legjobb szándék mellett is) a fogyatékos, autista emberek életét. Azt mondja Kovács Zsuzsanna, hogy 64 féle képzést dolgoztak ki, a fogyatékosság minden területét lefedve, négy nagy témacsoportban:

  1. akadálymentes és egyetemes tervezés
  2. egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása (esélyegyenlőséget biztosító info-kommunkációs technológiák; a munka, egészségügy, szabadidő stb. területén melyek a speciális igények, hídépítés épek és fogyatékos emberek között stb.)
  3. jelnyelvi képzések, továbbképzések
  4. speciális képzési programok.

A képzési katalógust mindenki megtekintheti a projekt saját honlapján, awww.hozzaferes.hu oldalon. Az autistákkal kapcsolatos képzés a IV. témakörbe, a Speciális képzési programok közé tartozik.

– Nagyon sokat dolgoztak a tematikán, a tananyagon is a képzést kidolgozó szakemberek. Májusban tartottunk Tatán egy kísérleti képzést, és az ott tapasztaltak és visszajelzések alapján átdolgozták a tananyagot. Három képzés van az autistákkal foglalkozóknak, és ezek a képzések azoknak szólnak, akik velük foglalkoznak a hivatalban, pl. a gyámügyön, a családsegítőben vagy más (munka)helyen kapcsolatba kerülnek az autista emberekkel. Nem gyógypedagógusokat akarunk képezni belőlük, hanem azt szeretnénk, hogy érzékenyek, nyitottak legyenek az autista emberek gondjaira, sajátos kommunikációjára, viselkedésére. A program hárommodulos: a 15 órás „érzékenyítő” program gyakorlatilag mindenkinek szólhat, de nyilván azok fogják elvégezni, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba velük. Az egyik 45 órás modulunk azoknak szól, akik felnőttekkel foglalkoznak, a másik 45 órás azoknak, akik a gyerekekkel. Mindkettőnél a szolgáltatók és a szolgáltatást szervezők a célcsoportunk.

A közalapítvány eszközöket is vett, hogy bemutathassák a képzés hallgatóinak, hogy milyen speciális technikai segítségre van szükségük az érintetteknek az esélyegyenlőséghez. Vettek például Baille írásvetőt, szövegolvasót, de vettek amolyan igazi „highteches” kerekes széket, és sok hasznos szoftvert is.

– Készítettünk filmeket is, amelyeket az oktatások során fogunk használni Októberben és novemberben pedig országjáró népszerűsítő körútra indulunk, mert nagyon szeretnénk, hogy minél több felsőoktatási ás felnőttképzési intézmény befogadja a képzésinkett. Egyébként a Youtubon már fenn is van a projektet népszerűsítő reklámfilmünk, ahttp://www.youtube.com/watch?v=QeHZlom_fO4 oldalon megnézhető.

 

Hogy az autista emberekkel foglalkozó képzés milyen lesz, arról Simó Judit gyermekpszichiátert kérdeztem, aki Az autista személy „kulcsembere” elnevezésű témacsoportban dolgozott. Sokan ismerik őt, most az egyik korai fejlesztőben dolgozik, de évekig az Autizmus Alapítvány munkatársa volt, és jelenleg az AOSZ Fogódzó nevű szülőtréningjét tartja Szilvásy Zsuzsannával közösen. Judit először a tatai próbaképzésről beszélt:

– Nagyon jól sikerült, nagyon sokat kaptunk ettől a két naptól. Az ottani beszélgetések, visszajelzések alapján változtattunk: a tananyagot átdolgoztuk külön a gyerekekkel és külön a felnőttek foglalkozóknak. A felkérésünk ugyanis olyan oktatási program és tananyag kidolgozására szólt, amelynek segítségével „autizmus szemüveget viselő” szakembereket, – ők lesznek a kulcsemberek – képezhetünk. Négyen voltunk a munkacsoportban: Mahlerné Köfner Anikó gyógypedagógus,Őszi Tamásné gyógypedagógus, Schenk Lászlóné érintett szülő és jómagam.

A 45 órás képzésből 35 órát töltenek együtt a hallgatók a képzőkkel (két részletben). Tíz órát otthon kell dolgozniuk. Intézménylátogatás nincs, viszont sok esetet, filmet néznek meg – sok oktatófilmet vettek külföldről – amelyeket közösen megbeszélnek, sőt a drámajáték elemei is beépülnek a képzésbe. A hallgató lesz a „szenvedő fél”, azaz ő megy a hivatalba, és próbál ügyet intézni az autista gyermekével, és vele szemben ott ül az, aki semmit nem ért az autista gyermek vagy felnőtt viselkedéséből.

– A képzésünk nagyon gyakorlatcentrikus – mondja Simó Judit –, sok csoportos munka van benne, a demonstrációs helyzeteket közösen megvitatjuk, megbeszéljük, szintén közös munka az internetes hírek, blogok, filmek elemzése. Olyan gyakorlati anyagot válogattunk össze, ami a gyermek autizmusspecifikus fejlesztését követi. A képzés első része három napig tart, akkor „házi feladatot” kapnak, aminek a feldolgozását a fennmaradó két napon beszéljük meg.

 

A hallgatók 150 oldalas szemelvénygyűjteménnyel is gazdagodnak, ami tartalmazza az angol autista nemzeti szövetség, a NAS információs füzeteinek fordítását is. Kapnak még egy glosszáriumot, azaz fogalomtárat azokról a fontos szavakról, kifejezésekről, amelyekkel a mindennapokban találkoznak. (A glosszárium közös, a 64 féle képzés minden egyes hallgatója egységesen ezt kapja – gondolom, nem kell magyarázni, hogy miért.)

Tatán a képzés kidolgozói tanítottak. A későbbiekben oktató tanárok munkáját fogja segíteni a munkacsoport által elkészített tanári kézikönyv, amely tartalmazza a képzés tematikáját, és a részletes óravázlatokat. Az, aki majd tanít, ebből készülhet föl az órájára.

Ebben az évben még nem, de két év múlva már bizonyára találkozhatunk olyan ügyintézővel, egészségügyi alkalmazottal, aki az autista szót meghallva pontosan fogja tudni, hogyan viselkedjen, mit tegyen, hogy ne legyen „helyzet”. Ha pedig ennek ellenére lesz „helyzet”, akkor sem nevelési tanácsokat fog osztogatni, hanem a szülővel együttműködve igyekszik azt megoldani.

– czy –