A közelmúltban dániai tanulmányúton vehettünk részt, amelynek célja a dán szociális befogadás (inklúzió) tanulmányozása volt. A program a hajléktalan, a munkanélküli és a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának, szociális ellátásának helyi megoldási formáit igyekezett sokoldalúan bemutatni.
A gazdag szakmai programból szeretnénk kiemelni, és két szervezet munkáján keresztül röviden ismertetni az autizmussal élő – jellemzően asperger-szindrómás – fiatalok foglakoztatási rehabilitációjára tett próbálkozásokat. A méltán világhírű dán szociális ellátó rendszeren belül a fogyatékkal élők munkába állításának segítése, a lehetőségek megteremtése, természetesen ott is a Munkaügyi Minisztérium feladatai közé tartozik, annál is inkább, mert külön “fogyatékosügyi” törvények nem léteznek, ágazatonként integrálódnak “szektorfelelősséggel” az egyes területekbe.
A fogyatékosok támogatott foglalkoztatásának jelenleg két formáját alkalmazzák. Az ún. “flex job” (rugalmas állás) szerződéses munkaviszony mellett, az ágazati kollektív szerződés szerinti teljes fizetést biztosítja az egyénnek, munkaidő-kedvezmény igénybe vételével. Ebben az esetben a munkáltató bérkiegészítést kap az államtól a teljes különbözet erejéig, ami a fizetés fele, egy- vagy kétharmada lehet. Emellett az állam teljes egészében fedezi a munkáltatónak a munkavégzéshez szükséges speciális eszközök beszerzését. Ily módon közintézmények és magánvállalatok egyaránt foglalkoztatnak fogyatékos embereket. A támogatott foglalkoztatás másik formája a “kímélő munkaviszony” a leszázalékolt személyeknek, akik rövidebb munkaidőben, alacsony bérért dolgoznak, és foglalkoztatásukért munkáltatójuk állami támogatást kap.
A “Dán Fogyatékos Szervezetek Szövetségének” mint politizáló, érdekképviselő, törvényelőkészítő ernyőszervezetnek jelenleg egyik legkiemeltebb programja a fogyatékosok munkaerőpiacra való segítése. A helyzet akkor a legnehezebb, ha a foglalkoztatást habilitációs feladatként kell megoldani, vagyis nem megváltozott munkaképességűek visszavezetéséről (rehabilitációjáról), hanem fogyatékos fiatalok számára megfelelő munkalehetőség biztosításáról van szó.
Az asperger-szindrómás (ASZ) fiatalok foglalkoztatásának, ismereteink szerint, egyedülálló formája a “Specialisterne ApS” (Specialisták Kft.). A cég piaci feltételek mellett is nyereségesen vállalkozik. Kitalálója és létrehozója Torkil Sonne, aki maga is egy autista gyermek édesapja. A vállalkozás különlegessége abban áll, hogy új kompetenciákat kínál fel a gazdasági élet számára az ASZ személyek sajátos erősségeiben: rendszeresség, precizitás, monotóniatűrés, a részletek aprólékos megfigyelése. Ezek mind olyan készségek, amelyek bizonyos tesztelési feladatokhoz elengedhetetlenek.
A Specialisták nevű cég fő profilja ugyanis a tesztelés. Vállalják mobilportálok, mobil telefonkészülékek, számítógépes programok, honlapok tesztelését, adattárak kialakítását, korrektúrák készítését, fordításokat, SAP-rendszerek konvertálását, számítógépes rendszerek karbantartását. Megrendelőik között egyaránt szerepelnek magánvállalatok és önkormányzatok, és gyakorta előfordul, hogy a fiatal hosszabb ideig külső munkahelyen végzi feladatát. Ebben az esetben egy segítő naponta meglátogatja, és az esetleges beilleszkedési nehézségek leküzdésében segíti őt..
A jelentkező fiataloknak az öt hónapos tájékozódási időszak alatt alkalmuk nyílik kipróbálni az elvégezhető munkatevékenységeket, illetve képességfelmérésen vesznek részt.
Az ötödik hónap után összefoglaló jelentés készül eredményeikről, és pozitív esetben állandó alkalmazásba kerülhetnek. Foglalkoztatásuk többnyire a fent említett “flex job” módon folyik, fizetésük az általában ledolgozott heti 20-22 óra helyett a heti 37 óráért járó minimálbér, a különbözetet az állam finanszírozza. A cégforma franchise rendszerben működik, Dánián belül több alvállalat is létrejött, jelenleg Hollandia érdeklődik.
A SORAS, az Arhus megyei önkormányzat által fenntartott támogató, szolgáltató intézmény, jelenleg 25 asperger-szindrómás fiatal felnőttel dolgozik. Holisztikus szemléletmóddal igyekeznek széles körű egyéni támogatást biztosítani számukra a minél teljesebb, önállóbb életvitel kialakításhoz.
Az ellátás négy alapterületre terjed ki:
- napközbeni élet, aktivitások felkínálása;
- munkavégzésre való felkészítés, oktatás, képességfejlesztés, empowerment (személyiségfejlesztés, érdekérvényesítő képesség kibontakoztatása);
- szabadidő hasznos és értelmes eltöltése;
- egyéni képességfejlesztés.
Mindehhez alapvetően a TEACCH módszer vizuális támogatási rendszerét használják. A szervezet “lépcsőházi közösséget” is működtet, ugyanabban az épületben. Egy lépcsőházon belül mind a kilenc önálló lakásban egy-egy fiatal él, akik folyamatosan igénybe veszik a SORAS szolgáltatásait, segítő figyelemben részesülnek a szükséges és elégséges mértékig. A sikeres munkába állítás érdekében az intézmény egy-két év alatt felkészíti a fiatalt a munkavállalással járó követelményrendszer teljesítésére, és egyben munkát is keres számukra.
A munkáltatónak feltételként fogalmazzák meg, hogy legyen hajlandó testre szabott munkakörülmények biztosítására (természetesen állami finanszírozásból), ami ez esetben a környezet adaptálását, a vizuális segédeszközök (folyamatábrák) kialakítását, a szisztematizált munkarend kidolgozását, a konkrét szabályok, feltételek megfogalmazását jelenti.
Bár a dán társadalom igen magas fokon kialakította a szociális befogadás (inklúzió) rendszerét, ők sem állítják, hogy nincsen javítani való rajta. Kényes terület a fogyatékkal élők foglalkoztatásának megoldása, amihez hozzá tartozik, hogy 2001-ben anyagi okok miatt bezárták az 1983 óta működő Ny Allerodgard farmot, amely lakhatást és egyben foglalkoztatást is biztosított az autizmussal élő fiatalok számára.
Farkas Edit