Másfél évet késett az Országos Autizmus Stratégia elindulása. De alighogy a Bajnai-kormány jóváhagyta, aláírta, azonnal megindult a munka a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál (FSZK). Erről munkáról számoltak be az Autizmus Szakmai Műhely munkatársai
Az Országos Autizmus Stratégia megvalósulásáról tartotta roadshow-ját az FSZK és az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ). Öt helyszínen jártak:Székesfehérváron, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és végül Budapesten. Bepillantást nyerhettünk a Szakmai Műhely munkájába. Petri Gábor, az AOSZ ügyvezető titkára néhány mondatos bevezetőjében azt mondta, hogy az autizmus területén a legelőbbre mutatóbbnak, a legfontosabbnak jelenleg az FSZK-ban elkezdett stratégiai munkát tartja, aminek reményei szerint lesz folytatása (a munkacsoport tagjainak május végén lejár a megbízatása). Az újonnan megalakult kormány képviselőinek az AOSZ már elküldte álláspontját: a Stratégia folytatását biztosítani kell.
Giflo H. Péter gyógypedagógus, a csoport programmenedzsere az FSZK-val kapcsolatban mélyítette ismereteinket, ami talán nem is ártott, hiszen ki emlékszik már rá, hogy az FSZK-t tíz évvel ezelőtt alapította az akkori szociális tárca? (Pontosabban az egyik elődjét, hiszen az FSZK két közalapítvány összeolvadásával jött létre 2006-ban.)
Autizmus Szakmai Műhely
Simó Judit pszichiáter, a munkacsoport vezetője, a minőség felé vezető útról beszélt, arról a minőségről és minőségirányításról szólva, ami az autisták ellátását kell, hogy jellemezze.
Megbízatásuk arra szólt, hogy a Stratégiában lévő fejlesztési és intézkedési irányokra (szűrés, diagnosztika, szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés, családtámogatás, ismeretterjesztés) fejlesztési, megvalósítási és intézkedési tervet dolgozzanak ki. Munkájuk közvetlen célja a műhely munkájának megalapozása, megkezdése: a prioritások meghatározása, fejlesztési feladatok kijelölése és megvalósítása, amelyek a későbbiekben biztos alapot nyújtanak a további fejlesztésekhez. A távolabbi cél pedig a Stratégiában megfogalmazott fejlesztések magas szakmai színvonalú és összehangolt megvalósítása, valamint egy országos és regionális módszertani központokból álló hálózat feltételeinek megteremtése.
Kiindulópontjuk a család volt, és az, hogy erős kliensközpontú szolgáltatást szeretnének. Jelenleg az autistáknak szóló szolgáltatás nem elégséges, ráadásul, ami van, az is egyenetlen és Budapest-központú (bár itt sincs teljes szolgáltatás), és a minősége ennek is változó. Az Autism Europe minőségi szolgáltatás kritériumait lefektető dokumentumát 2006-ban fogadták el, fókuszában az érintett és a kliens elégedettsége áll. Az FSZK megbízása is a minőségirányításról szól. Ilyen kevés van Európában.
A Szakmai Műhely a minőségirányítást a szolgáltatások szempontjából közelítette meg: oktatás, családtámogatás stb.
A TERÜLETEK KIJELÖLÉSE
A munka szakértői munkacsoportok toborzásával indult 2009 végén, amelyekbe több tudomány területéről érkeztek a szakemberek (gyógypedagógus, pszichiáter, szociális munkás, kommunikációs szakember), és amit Simó Judit nagyon fontosnak tart: szülők is részt vettek a munkában.
A horizontális területeket:
1. A Stratégia megvalósításának és működtetésének minőségirányítási alapjainak, keretrendszerének kidolgozása
2. Az autista személyeket kísérő életút-dokumentációs rendszer kidolgozása: mik azok a dokumentumok, amelyeket az autista ember életútján összegyűjtve és egységesen kezelve elérhetnénk, hogy az intézmények (pl. iskolából szociális ellátásba) közti átvezetés gördülékenyebb legyen.
3. A szülők és családok megsegítését támogató protokoll kidolgozása: mik azok a feltételek, amelyeknek minden egyes szolgáltatásnál (korai fejlesztéstől az egészségügyi ellátásig és oktatásig, szociális szektorig minden) meg kell felelniük a szülőkkel és családokkal való kapcsolattartás terén.
4. Autizmus-szakértői lista kritériumrendszerének kidolgozása: mitől szakértő a szakértő, mikor tekinthető valaki az autizmus terén képzettnek stb.
Az egyes szolgáltatási területeket modelleknek tekintették, s meghatározták ezek követelményrendszerét. A modellek 90-95 százalékával készen vannak, és körülbelül egy hónap múlva a közalapítvány honlapján már olvashatók is lesznek: www.fszk.hu.
A jövőről már Giflo Péter szólt: a teljes program 2013-ban zárul (bár ehhez még hozzá kellene adni legalább másfél évet, hiszen a kormány hezitálása miatt legalább ennyit csúszott a program). Az egyes részek lezárása után, társadalmi és szakmai vitára bocsátják a kidogozott programrészeket.
MINDENT EGY HELYEN
A kommunikációs szakember, Répássy Balázs azt az ideális kommunikációs helyzetet vázolta fel, amelyben a vidéken és a fővárosban élők egyformán hozzáférnének hiteles információhoz. Szerinte a mostani kommunikáció az autizmusról, meg általában a fogyatékosságról nem átlátható, egymásnak ellentmondó, „labirintus”. Répássy Balázs szeretné, ha minden egy helyen (mondjuk a világhálón) lenne, ahol a definíciótól kezdve a korai fejlesztésen át az oktatás intézményei, a felnőttkor lehetőségei is megjelennének a szolgáltatási listák mellett csakúgy, mint a szakemberek listája, vagy a jogi segítséget nyújtó intézmények címei stb. A tartalom kialakításába nemcsak szakembereket, hanem szülőket is bevonnak.
A konferencia befejező előadását Szilvásy Zsuzsa, az AOSZ elnöke tartottaAutizmus és érdekvédelem címmel. Az előadást csak azért nem ismertetjük, mert aki rendszeresen olvassa www.esoember.hu honlapot vagy az Esőembert, az pontosan tudja, hogy mely területeken lobbizik az AOSZ, és mely területeken ért el sikereket. Például az is a sikerek közé tartozik, hogy ősszel az FSZK pályázatot ír majd ki iskolák autizmusspecifkus módszereinek fejlesztésére. Most már csak azt kellene elérni, hogy a gyógypedagógiai főiskola az alapképzésben is fontosnak tartsa autizmushoz értő szakemberek képzését. A 2010/2011-es tanévben ilyen alapszak nem indul.