Magyar Nemzet
Fogyatékos ág lehet az autizmus címmel jelent meg egy cikk az újság október 25-i számában. Ebből idézünk: “A kormány döntésével az autisták képviseltethetnék magukat az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban és szervezetük normatív támogatásban részesülne. Arra a kérdésre, hogy a fogyatékosoknak járó egységes támogatás elbírálásánál kedvezőbben ítélnék-e mg az autistákat, Kislaki Ilona, az Országos Orvosszakértői intézet főigazgató-helyettese úgy válaszolt: attól, hogy önálló kategóriává válnak, nem lesz kedvezőbb az elbírálásuk. Az autisták jelenleg is jogosultak lehetnek a támogatásra. Nem tartja indokoltnak, hogy önálló fogyatékossági kategóriaként ismerjék el az autistákat Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesűleteinek Országos Szövetsége irodavezetője, mert akkor jogos lesz más betegségcsoportok képviselőjének igénye is. Székely György, a szervátültetettek érdekvédelmi szövetségének elnöke diszlaimiuációnak tartja a tervezett döntést, hiszen őket már a sporttörvény is elfogadja fogyatékosként, s a költségvetési törvény révén állami támogatást is kapnak. Jogosnak tartaná, hogy minden törvénybe önállóan kerüljenek be.
Budapesti Nap
Nem a gyerekek nehezek címmel ír a Budapesti Nap október 30-án, a részképesség-zavaros gyerekek oktatásának tarthatatlan helyzetéről a fővárosban. “Az autisták még ennél is rosszabb helyzetben vannak.” – folytatja a cikk írója. “Többségűk kénytelen kisegítő iskolába járni, pedig nem oda való.” Egy riportot is közöl a lap a második oldalon Középpontban c. rovatában “Sok múlik a pedagógusok tűrelmén” címmel, melyben Kocsis Alajos beszél az autizmusról és arról, hogy “ahol autista gyerek van, ott az egész család segítségre szorul”. A lap röviden leírja még az autizmus főbb tűneteit, megadja az Autisták Érdekvédelmi Egyesűletének elérhetőségét, és statisztikai adatokat közöl a fővárosban tanuló autista, diszlexiás, díszgráfiás és súlyos magatartászavarral kűzdő diákok számáról: autista: 109, diszlexiás, díszgráfiás: 1779, súlyos magatartászavarral kűzdő: 361. A fenti csoportokból összesen 902 tanul magániskolában. A fővárosban tanuló diákok összlétszáma: 275 510. Molnár Barbara, a rovat szerkesztője, ír még többek között a más fogyatékosokról, a “kezelhetetlen” gyerekek kálváriájáról, a hiperaktívakról.
Magyar Televízió, 2-es csatorna
Az autizmussal élők helyzete Magyarországon címszó alatt készített egy órás műsort, amely november 18-án, 23 óra 35 perckor, a Záróra című műsorban volt látható. Meghívott vendégek voltak dr Göncz Kinga politikai államtitkár (ESzCSM), dr Balázs Anna és Stefanik Krisztina (Autizmus Alapítvány), Csepregi András gyógypedagógus (Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság vezetője, Békés megye), Vass Mária szűlő (Salgótarján), valamint Kocsis Alajos (AÉE, űgyvezető titkár). A műsort Lévai Balázs vezette. Itt hangzott el többek között dr. Göncz Kinga bejelentése, hogy az autizmus, mint önálló entitás törvényi nevesítése megtörtént. Így önálló fogyatékossági ágként képviselethez jut az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban. Reménykeltő volt Stefanik Krisztina beszámolója egy konferencián hallottakról, ahol egy oxfordi genetikus professzor vizsgálatainak eredményeként azt állította, hogy az autizmus kialakulásáért felelős géneket két éven belül sikerül behatárolni. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az autizmus komplex, átfogó, speciális ellátórendszer kiépítését teszi szükségessé, amelynek egyik fontos pillére a valamennyi szakterületet érintő szakemberképzés beindítása.
Petőfi Rádió
November 18-ától, két, a civil szervezeteket is érintő új műsort indított a Petőfi rádióban 22 órakor a MÁS SÁV-ban. Az első félórában a SZÁZ+1% címmel, a hazai civil szervezetekről és alapítványokról hallanak – személyes történeteken keresztül, hírekkel, pályázatfigyelővel, web-szemlével. 22.30-kor indul a Tandem, amelyben a fogyatékkal élők életéről és problémáiról szólnak.
Mindkét műsor szerkesztői számítanak a civilek együttműködésére. A műsorokat először november 18. hétfőn hallhatták az érdeklődők.
Kocsis Alajos összeállítása