A szekretin sem csodaszer

Egyesületünk februári Hírlevelében már röviden beszámoltunk arról, hogy a szekretin elnevezésu hormonkészítmény véletlen alkalmazása egy amerikai kisfiúnál, meglepoen kedvezo eredménnyel járt. Ezután a San Diego-i Autism Research Institute (Autizmus Kutató Intézet) szakszeru vizsgálatot kezdeményezett a szer tényleges hatékonyságáról és alkalmazhatóságáról. A Hírlevélben megjelent ismertetés az 1998. szeptember havi ismereteket tartalmazó közleményen alapult. Azóta megkaptuk az Autism Research Interview International (Nemzetközi Autizmus-kutatási Szemle) 1999. januári közleményét is, és ennek alapján korábbi tájékoztatásunkat némileg kiegészíthetjük. 

A szekretin hatásmechanizmusának kutatása nagy erovel folyik az Egyesület Államokban. Megalapozott tudományos eredmények még nincsenek. Az viszont máris világos, hogy a szekretin nem “a” csodagyógyszer, ugyanakkor bizonyos esetekben alkalmazása növeli az autista gyermek pozitív készségeit. Továbbra is nagy a bizonytalanság tehát, bár a regisztrált alkalmazások száma a szeptemberi 50- rol 200-ra emelkedett. Ez a szám is kevés azonban ahhoz, hogy szakmailag megalapozott terápiát lehetne meghatározni. Ezt a felfogást tükrözik az alábbi kérdésekre adott válaszok: 

Kinél célszeru alkalmazní a szekretint? 
Nem tudni. Egyetlen feltételezett összefüggést (fiú-lány, fiatal-idosebb, enyhe tünetuek- súlyosabb tünetuek stb.) sem sikerült egyértelmuen igazolni. Az alkalmazások számából csak az következett eddig, hogy kb. 70%-ban jelentettek javulást, de ennek egzakt mérése nem megoldott. 

Milyen dózist célszeru beadni?  
Nem tudni. A Ferring-cég (a szekretin svéd eloállítója) testsúlykilogrammonként egy klinikai egységet (KE) ajánl. A beszámolók 0,5 és 7,3 KE/kg alkalmazásáról szólnak. Ám az elért eredmények nem függnek a dózis nagyságától. Bizo- nyos határon túl a dózis növelése hiperaktivitást okozhat. 

Milyen javulást észleltek?  
A regisztrált eredmények az autista gyermek tipikus tüneteit érintik, tehát javuló szemkontaktust, tudatosabb mozgást, javuló beszédkészséget, jobb szocializálódást, valamint nyugodtabb alvást. (Látható, hogy ezek a tünetek nem mérhetok egyértelmuen) 

Milyen negatív hatást tapasztaltak?  
A gyermekek kb. egyharmadánál megnott a hiperaktivitás és bizonyos agresszivitás. Mivel ezek a tünetek egyes gyermekeknél idorol-idore fellépnek, ezeket sem lehet egy- értelmuen a szekretinnek tulajdonítani. 

Mennyi ido után várható eredmény?  
Nem tudni. Ehhez túl kevés az értékelt alkalmazás. Egyesek szerint öt-hat hét múlva, jelentkeznek az eredmények, mások szerint szinte azonnal. Ugy tunik, hogy legtöbbször a beadás utáni második hét végétol kezdodoen. Számos más kérdés is megválaszolatlan: így például az életkortól függés, az ismételt beadás hatása, az eredmények tartóssága, illetve a korábbi állapot visszaállítása ellenjavallatok. 

A szekretinrol ma ennyit lehet tudni. Érdemes lenne valamelyik gyermekklinikán vagy más, orvosilag ellenorzött módon öttíz gyermeknél kísérletet végezni, hogy nálunk is elso kézbol származó információhoz jussunk. A szekretint ugyanis nálunk is alkalmazzák gasztroenterológusok, természetesen teljesen más célból. 

(D. J.)