Az Esőemberben olvastam a rövid hírt a barcelonai konferenciáról, és a téma fölkeltette érdeklődésemet, többek között azért is, mivel a biológiai terápiákról nagyon keveset hallottam idáig. A konferenciát a Spanyol Szülők Autizmus Egyesülete és az amerikai Great Plains Laboratories (GPL) közösen szervezte. A GPL arról híres, hogy színvonalas laboratóriumaiban az autizmussal kapcsolatos gasztroentorológiai vizsgálatokat végzik, eleget téve a világ számos országából történő felkéréseknek.
Dr. Lontai Imrének, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezetőjének valószínűleg nem először teszik föl ezeket a kérdéseket: Biztos, hogy szükség van a csecsemőkorban beadott védőoltásokra? Igazuk lehet-e azoknak a szülőknek, akik azt mondják, gyermekük autizmusa, fogyatékossága a di-per-te vagy a MMR védőoltásnak “köszönhető”? (A di-per-te=diftéria-pertusszisz-tetanusz, az MMR=mumsz-kanyaró-rubeola védőoltások rövidítése.)
– A WHO létrehozott egy ad hoc bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy a védőoltások és az autizmus, valamint a Chron-betegség közötti összefüggéseket vizsgálja. Az eredmény: nem gyakoribbak ezek a megbetegedések a beoltottak populációjában, mint abban, amelyet nem oltottak. Ha visszanézünk arra a korra, amikor még nem volt kötelező védőoltás, akkor is ezeket az arányokat találjuk.
– Az az érdekes, hogy a másik oldal is számokra hivatkozik.
– Mi lenne, ha nem lenne védőoltás? Akkor drámai eredményeket kapnák, és ez az, amit az ellenzők kevésbé vesznek figyelembe. Magyarországon, amikor még nem volt kötelező kanyaróoltás, akkor egy negyvenezres járvány gyakori volt. Minden tizedik eset súlyos szövődményekkel járt (tüdőgyulladás, középfülgyulladás stb.) és minden ezer eset közül egy agyvelőgyulladás, mely bizonyos esetekben maradandó bénulással és halállal is végződhetett.
– Nem arról van szó, hogy a szülők meg akarják szüntetni a kötelező védőoltást. Ők egyszerűen csak azt szeretnék, ha nem a csecsemőkorban és nem hármaskoktél formájában kapnák meg a védettséget. Úgy vélik, a gyerek immunrendszere még nem elég fejlett, erős ehhez.
– Az immunológussal beszélje azt meg, hogy van-e olyan, hogy erős vagy gyenge immunrendszer. Az a borzasztó, hogy akik ezeket fölvetik, nem veszik figyelembe, hogy ha van egy mikroorganizmus a levegőben, az az első adandó alkalommal megkeresi a fogékony szervezetet. Annak idején nagyon jól lehetett látni, hogy az egyéves korúak körében már dúlt a kanyarójárvány. Van egy arab közmondás: Kanyaró után számold meg a gyermekeidet. Ehhez nem kell magyarázat. Úgy kell egy védőoltási rendszert fölépíteni, hogy az a leghatásosabb legyen, és a legkevesebb kockázattal járjon. Amikor Magyarországon bevezették a kötelező kanyaró elleni védőoltást, akkor kilenchónapos kortól oltottak. Ez a múlt, a jelen: most már 15 hónapos kortól oltunk.
– Mi ennek az oka?
– Az az oka, hogy a kilenchónapos korban beadott védőoltások nem lehettek olyan hatásosak, mint a 15 hónapos korban adottak. Tudniillik a csecsemőknek van egy úgynevezett anyai immunitása, ami gyengítette az oltóanyag hatását. Amikor ez a hatás elmúlik, akkor érdemes adni a védőoltást.
– De akkor ez a többi oltásra is igaz. A BCG-oltást pedig mindjárt az újszülöttnek adják.
– Igaz lenne, ha nem a csecsemő életének megóvása lebegne a szemünk előtt.
– Bár most megint kezd terjedni a tbc, de még messze nem olyan népbetegség, mint amilyen volt a két háború között Magyarországon.
– Na látja, itt van a nagy tévedés. A BCG-oltás nem a tüdőbaj ellen véd.
Itt aztán megálltunk egy kicsit, mert – biztos az én hibám – eddig sziklaszilárdan meg voltam győződve arról, hogy ez az oltás engem és szeretteimet a tüdőbajtót védi. Valószínűleg más is így lehet ezzel, hiszen nincs nagy foganatja a tüdőszűrők által kiküldött értesítéseknek. Mint megtudtam, a BCG két olyan betegség ellen véd, ami halálos is lehet az egy éven aluli gyerekekre. És mivel ezek csak ebben a korban veszélyesek, megszűntették a későbbi, “emlékeztető” BCG-oltásokat.
– A BCG-oltás példája mégis csak azt mutatja, hogy történnek változások.
– Persze hogy történnek, hiszen állandóan figyelemmel kísérjük az oltások hatását, az orvosoknak bejelentési kötelezettségük van. Tavaly például az összes oltással és beoltottal kapcsolatban 200 jelentést regisztráltunk, súlyos szövődményről egyik sem adott hírt.
– Akkor mégis mit jelentettek?
– Az oltás után föllépő helyi reakciókat, például, hogy az oltás helye megduzzadt, vagy hogy a beoltottnak 1-2 napig, nem túl magas láza volt. Ha pedig olyan esetről értesülünk, amit az orvos nem jelentett, akkor az ÁNTSZ azt az esetet is kivizsgálja.
Itt aztán megint megállunk, mert én mondom azokat az eseteket, amelyeket a szülőktől hallottam, vagy az újságban olvastam. Dr. Lontai Imre azt mondja, hogy ő bizony csak egyetlen olyan esetet ismer, amikor kanyaróoltás után a gyermek agyhártyagyulladást kapott, és maradandóan károsodott. Ez még a 1969-ben történt. Egy másik esetben a vizsgálat kimutatta – amire egyébként csak azért került sor, mert előtte kanyaróoltást kapott a gyermek -, hogy véletlen egybeesésről van szó, a meghalt gyermek agyszövetében kimutatták az Entero 71-vírust. (Abban az időben tömeges Entero 71-vírus fertőzés fordult elő hazánkban). Másik példája az influenza-védőoltás. Egy pécsi ember beoltatta magát influenza ellen. Kiderült, hogy ez után jelentkező betegségét nem az influenza oltóanyaga okozta. A szövődmények vizsgálatára egyébként nemzetközi kategóriák vannak:
- egyértelműen összefüggésbe hozható az oltással;
- feltételezhetően;
- kizárható az összefüggés.
– Ezek szerint mégis csak lehet szövődménye egy oltásnak…
– Mindennek van kockázata, de mindig a mérleg két oldalát kell nézni. Mondhatom a saját példámat is: 1957-ben Heine-medines lettem (járványos gyermekbénulás – F. Á.). Nem sok esélyem volt a fölgyógyulásra. Mondhatnám azt is, hogy emiatt foglalkozom a védőoltásokkal, de ez nem lenne igaz. Amióta szervezetten oltjuk a gyerekeket, nincs járvány. Magának az oltásnak pedig 100 ezer gyerekre 1 bénulásos szövődménye volt. Ezt is soknak tartottuk. 1992 óta változtattunk az oltás rendjén, azóta egyetlen, a védőoltással összefüggésbe hozhatd megbetegedést sem jelentettek. Amikor a mi eljárásunkat ismertettem egy nemzetközi konferencián, egy német kolléga azt mondta: Ez nekünk túl drága. És ezt a németek mondták!
Mondok egy másik példát, amikor a WHO himlőmentesnek nyilvánította a Földet, és megszűntek a kötelező védőoltások, mindenki föllélegzett, mert ennek az oltásnak csakugyan voltak szövődményei. Most, amikor az amerikaiak elleni terrortámadás után a lépfene- és a himlőfertőzések kerültek az újságok címlapjaira, akkor égtek nálunk a telefonok, hogy hol lehetne védőoltást kapni. Emlékszik ugye, amikor nem is olyan régen, az agyhártyagyulladás elleni védőoltást kérték számon az egészségügyön. Én aztán igazán tudom, hogy milyen fontos a védőoltás, mégis azt mondtam, hogy erre az oltásra alig van szükség. De a Hepatitis B elleni védőoltást minden nyolcadikos gyerek megkapja nálunk. És azért nem kisgyerekkorban, mert ez elsősorban vér útján és nemi érintkezéssel terjed. Ezekkel csak azt akarom mondani, hogy nem minden áron oltunk. Azért oltunk, mert életeket mentünk meg vele.
– Engem meggyőzött, de a védőoltások ellenzői azzal is szoktak érvelni, hogy például Nyugaton vagy Amerikában sem kötelező.
– Kötelezőnek ugyan nem kötelező, de ha valaki közösségbe akar menni, hitelt érdemlően bizonyítania kell, hogy megkapta a védőoltásokat. A rendszerváltás után, amikor megnőtt a külföldön tanuló diákok száma, nem győztük kiadnia pecsétes igazolásokat az oltásokról. Ezért aztán kialakítottuk ennek rendjét. A megyei ÁNTSZ-eknél (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – F. +.) ezek nyilván vannak tartva, de ha valaki olyan szerencsés, hogy nem költözött el, és azonos maradt az orvosa, akkor á is kiadhatja az igazolást. Szóval nem kötelező beadatni, de akkor közösségbe sem mehet. Hangsúlyozom, nemcsak az óvoda és az általános iskola kéri ott az igazolást, hanem az egyetemek, főiskolák is.
– Van-e mérlegelési joga a szülőnek? Például, ha tudja, hogy igenis az ő gyermeke immunhiányos.
– Az Egészségügyi Közlönyben minden év januárjában megjelenik a védőoltásokkal kapcsolatos módszertani levél. Ott nagyon pontosan le van írva, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni, és mely esetekben lehet az oltástól eltekinteni. Extrém esetben még az is előfordulhat, hogy a gyerek egyáltalán nem kapja meg az oltást, hiszen az elsődleges szempont mindig az ő egészségének védelme.
Lontai Imre természettudományos doktor, élettan és biokémia szakon szerzett diplomát. 1972 óta dolgozik az oltóanyag-ellenőrzés területén.
Ferenczy Ágnes