Magyarországon nem fogják kipróbálni autistákon a secretint. Magyarország nem kísérletezik. Az ok nagyon prózai: ha már az orvosok felelosségbiztosítása is gondot okoz, akkor hol találjon egy kísérletezésre hajlandó orvos olyan biztosítót, aki egy gyógyszer kipróbálásanak nem várt hatására hajlandó biztosítást kötni.
Hogy ez másutt, másként van? Hát aztán. Kit érdekel? A törvényeket, rendeleteket hozókat biztosan nem. Amerikában például az úgy megy, hogyha gyerekrol van szó, akkor a szülo íráasban kijelenti: a nem orvosi felelotlenségbol adódó, nem várt mellékhatásokért, kockázatokért o, a szülo vállalja a felelosséget. Ezután kezdodhet a kísérlet. Nem lennénk Magyarországon, ha nálunk ilyen egyszeru lenne.
Itt sok-sok gyógyszer és módszer eszünkbe juthat, kezdve a Béres-cseppen, a Celladamon át, a legutóbb végre kegyesen befogadott rákgyógyító készülékig, ami Vitray Tamás filmjének köszönhette az eljárás meggyorsítását. Hogy Németországban már 10 éve használják? Hogy egy magyar orvos találta ki? Hogy o épp azért (is) ment el, mert itthon a kutyának sem kellett? Itt kérem nem a beteg az elsodleges. Itt elvek vannak. Kokemények.
A secretin tehát nem jutott az etikai bizottság elé (l. fent.) A kísérlet protokollját dr. Tomsits Erika (Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2. sz gyerekklinikája) és a secretinre mint autista-gyógymódra rábukkanó dr. Horváth Károly dolgozta ki (l. a secretinrol szóló cikket). Azt nem állítjuk, és maga Horváth doktor sem állította, hogy a secretintol egy csapásra megszunik az autizmus, de azt igen, hogy van, akinek használ. Hogy a magyar gyerekeknek, felnotteknek használ-e vagy sem, az senkit nem érdekel. Kivéve a szüloket. Akik minden szalmaszálba belekapaszkodnak. A secretinbe is. És ha kell, majd megszerzik… külföldrol.
Ferenczy Ágnes