A szülőknek van kérdésük. Sok kérdésük és sok kételyük. Mert megszületik valamely törvény, aztán a végrehajtás már nem is olyan egyértelmű. Mondhatni (sokszor) ügyintézőfüggő. A Vöröskereszt budapesti Arany János utcai székházában a gondnoksággal kapcsolatos kérdéseiket tehették fel az értelmi fogyatékosokat nevelő szülők Katonáné dr. Pehr Krisztinának (Szociális és Családügyi Minisztérium) és dr. Makai Katalinnak (Igazságügyi Minisztérium). Az összejövetelt az ÉFOÉSZ szervezte. Ám ahogy ez lenni szokott, a szülők élve azzal a lehetőséggel, hogy a törvényeket jól ismerő emberek ülnek az asztal túloldalán, egyéb, aktuális dolgokban is kérték a véleményüket. A teljesség igénye nélkül közlünk most néhány kérdést és választ.
Kötelező-e a gondnokság alá helyezés?
Nem kötelező, a szülő dönti el, hogy a gyermek nagykorúsága után mi történik. Mindenesetre mindkét jogász ajánlotta, példákkal illusztrálva, hogy miért célszerű ezt megtenni. Ez jogvédelmet jelent, hogy a szülő továbbra is eljárhasson gyermek ügyében. Az eljárást a gyámhivatal átvállalja. Csak akkor kötelező, ha például a gyermek ellátatlan, vagy a családtagok nem gondoskodnak a gyermekről, ilyenkor a gyámhivatal megindítja az eljárást.
Lehet-e több gondnoka is a fiának? Hiszen bármi történhet vele, és akkor jobb lenne, ha nem egy vadidegen, hanem például a felesége lenne a gondnok.
Lehet, pontosan a szülők kérésére vették ezt be a törvényalkotók. Erre nemcsak az újonnan gondnokság alá kerülőknél van lehetőség, hanem a régebb óta gondnokság alatt állóknál. A gyámhatóságnál kell kérni a többes gondnokságot.
Amikor a gyámhivatal minden fillérről elszámoltatja a szülőt, mi indokolja, hogy ilyen mondat bekerült a tőrvénybe: közcélra adakozhat a gondnokolt.
A törvény a gondnokolt életminőségéről gondoskodik, de csak annyiban korlátozza a jogait, amennyire az szükséges – ez főleg a korlátozott gondnokság alatt állókra igaz. Csak olyan mértékű adományt, ajándékot adhat a gondnokolt, ami nem veszélyezteti az életminőségét. Példával élve: Ha mondjuk, szívműtéten esett át, miért ne adományozhatna egy jelképes összeget valamelyik alapítványnak, amelyik a szívbetegek gyógyításáért jött létre – természetesen csak egy bizonyos határig, és a gyámhatóság jóváhagyásával.
Bár benne van a törvényben, hogy a szülőnek, aki eddig becsülettel nevelte gyermekét, már nem kell minden fillérrel elszámolnia a gyámhivatalnak, most mégis sorra küldik ki azokat a nyomtatványokat, amiket eddig is, ugyanúgy kérik az elszámolást, mint eddig.
A végrehajtási utasítás az év végén született, és most épp “összeért” a régi és az új jogszabály. Tehát még most a régi szerint kell elszámolniuk a szülőknek, de ez az utolsó ilyen tételes elszámolás. Ha a havi jövedelme a családban élő gondnokoltnak nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, akkor a tételes számadást mellőzni kell. Ilyenkor a jövőben a szülőnek egyáltalán nem kell számadást adni. A végrehajtási utasítás arról is rendelkezik, hogy mikor kell egyszerűsített számadást adnia.
Meghalt gyermekének az édesapja. Megvontuk tőle a rokkantsági nyugdíjat, mert azt mondták vagy árvaellátás vagy rokkantnyugdíj.
A törvény valóban így rendelkezik, el kell dönteni, hogy melyik ellátással jár jobban. De utólag is lehet kérni a módosítást. Tehát ha az árvaellátással jár jobban, akkor azt, ha a másikkal, akkor azt.
A fogyatékossági támogatáshoz jár-e az közgyógyellátás? Elveszíti-e a szülő a családi adókedvezményt is?
Sem közgyógyellátás, sem családi adókedvezmény nem jár a fogyatékossághoz. (Átvertek minket – fogalmaz az egyik szülő -, csak akkor lenne jó a fogyatékossági támogatás, ha minden, a családi pótlékhoz fűződő juttatás megmaradt volna. Attól, hogy fogyatékossági támogatást kap a nagykorú gyerek, még nem lett önálló. Továbbra is a családban él, továbbra is ők látják el, mégis elestek mindattól, ami egy kicsit könnyebbített az életükön.
Ha van vagyona a gondnokoltnak, akkor miért nem lehet ebből szülőtartást fizetni annak, aki ellátja és eltartja őt? Tehát a szülő is részesedjen belőle, aki napi gondokkal küzd, hogy biztosítsa a megfelelő életkörülményeket a gondnokoltnak.
Az a fajta szülőtartás, amit a bíróság határoz meg, ad abszurdum lehetséges. De a gondnoksági törvény azt mondja, hogy a vagyonnak a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. Ennek további eszköze is van a törvényben. A gyámhivatalnak kell meghatározni, hogy mi az az összeg, amivel a gondnok szabadon rendelkezhet, a törvény csak az alsó határt szabja meg, ezt mindíg a vagyon szabja meg.
-yá –