Vélemény az “Előterjesztés a gondnokságra, gondnokság alá helyezésre vonatkozó szabályozás” tervezetéről.
A cél megfogalmazásával teljes mértékben egyetérthetünk, a társadalmi igényeknek megfelelő szabályozás feltétlen szükséges. Elsőként azonban feltétlenül és nagyon határozottan definiálni kell a korlátozott cselekvőképesség és a teljes cselekvőképtelenség fogalmát. Az adódó különbségek mérlegelésével szükséges a gondnok feladatait megfogalmazni (teljes jogi képviselet vagy részleges).
A korlátozott cselekvőképesség esetén, az ilyen személy részben, vagy fokozott támogatással képes lehet bizonyos jogait, dolgait érintő állásfoglalásra, nyilatkozatra. Állapotában történt pozitív (illetve negatív) változás is befolyásolhatja ebben. Az Előterjesztésben megfogalmazottak elfogadhatók, így külön vélemény hozzáfűzését nem igényli az anyag. A biróságok feladataival, szerepével is teljesen egyet lehet érteni.
Jelenleg és talán a jövőben is a teljesen cselekvőképtelen felnőttek gondnokság alá helyezésére, a gondnok kijelölését illető kérdésekre részletesebb szabályozás szükséges. (A gondnok személyiségét is mérlegelni kell!)
Az előterjesztés tartalmaz több elgondolást a gondnok kiválasztásával kapcsolatban. Ezek szerint: ajánlatos lenne az anyát, apát, illetve mindkettőt gondnokká tenni vagy más családtagot. Az értelmileg súlyosan károsodott, illetve kettős, vagy halmozottan sérült személyek, vagy elmebetegek gondnokolása, gondozása így lenne a legelőnyösebb. (Nem történne környezetváltozás, a pozitív, a gyermekkor óta kialakult kapcsolatok felbecsülhetetlen jelentőségűek.) Természetesen, ha ez lehetetlen, ha alkalmatlan erre a család, akkor a bíróság az eset alapos tanulmányozása után más döntést is hozhat.
A gondnokolt jogainak érvényesülését és a gondnok feladatainak teljesítését a gyámhatóságnak figyelemmel kellene kísérni, az érdekvédelmi és civil szervezetek bevonásával.
A cselekvőképtelen gondnokolt személy vagyoni helyzetét meg kellene vizsgálni, ingó és ingatlan tulajdonát, ha van ilyen, regisztrálni. Ezeket gondnoka kezelné, teljes felelősséggel, bármikor ellenrőizhető módon. Ha a gondnok közeli családtag, pl. ingatlan örökléskor a gondnokolt örökrészét nem zárolni kellene, hanem jólétének növelésére, helyzetének javítására kellene felhasználni. (Pl. ha apa, anya után a testvér veszi át a gondnokságot, a gondnokolt haszonélvezeti joga mellett, a testvért illetné meg az örökrész. Természetesen ez bizonyíthatóan jól működő család esetén értendő.)
Több esetben, jelenleg is, a cselekvőképtelen felnőtt, járadékban részesül. Ezt a járadékot a gondnok kezeli. Összege alulmarad a felemelt családi pótlékkal együtt is a létminimum alatt. Mégis évente elszámoltatják a gondnokot. Az új szabályozásban erre jó lenne, ha nem lenne szükség, főleg ott, ahol a szülő a gondnok és egyben a gondozó is. Azt nem kérdezik, hogy a hiányzó pénzt a gondozó család hol szerezte?
A cselekvőképtelen, súlyos beteg fogyatékos ember esetében az ötévenkénti bírósági felülvizsgálat csak felesleges teher: a bíróságnak és érintettnek. Ezért elég volna a gyámhatósági és társadalmi (civil szervezeten keresztüli) kontroll.
Tumann Imre
1 . A 9. oldalhoz: A cselekvőképesség szintjeit a törvény részletesen adja meg, ezen belül kellene adni a bírónak némi mozgásszabadságot.
2. A 11 . oldalhoz: Rendelkezni kellene arról, hogy a gondnokolttal szerződő, és a szerződéstől elállni kényszerülő, jóhiszemű fél – amennyiben kárt szenved kivel szemben érvényesítheti kárigényét.
3. Megfontolandó lenne a gondnokság alá helyezés, illetve megszüntetés iránti perekben a gyorsított eljárás szabályainak – a gondnokság intézményének sajátosságait figyelembe vevo – adaptálása. Pl. váltó és sajtó-helyreigazítási perekben soron kívül kell kitűzni a tárgyalást.
4. Szabályozni kellene, mi történjen akkor, ha a gondnokság alá helyezés ítéletben megállapított határozott határideje – pl. 5 év -, anélkül telt el, hogy a lejárata elött a gyámhatóság a gondnokság fenntartását kérte volna a bíróságtól. Megszűnik-e a gondnokság, tovább fennáll-e, vagy ex lex állapot következik be?
5. Tételesen határozza meg a törvény, melyek azok az okok, amikor a szülő által, a halála esetére megjelölt gondnok nem rendelhető ki. Az “érdekeivel ellentétes” meghatározás túl tág, alkalmas lehet akár visszaélésre is. Ugyanakkor a taxatív meghatározás segít a szülőnek, hogy a törvénynek is megfelelő gondnokot jelölhessen meg.
6. Megfontolandó a határozatlan idejű gondnokság alá helyezés intézményének megszüntetése. A pl. ötévenkénti orvosi vizsgálat nem jelentene meghurcolást a gondnokoltnak, ennyi esélyt és biztosítékot adhatna a legsúlyosabb fogyatékosnak is. Az orvosi szakvélemény alapja lehetne egy egyszerűsített bírósági döntésnek.
7. A hivatásos gondnok intézményét lehetőség szerint vissza kell szorítani mindaddig, amíg olyan hivatásos gondnoki hálózat nem alakítható ki, melyben szakképzett, hivatástudattal rendelkező és megfelelően dotált személyek dolgoznak. Mindenképpen kívánatos ebben növelni a civil szervezetek szerepét.
8. Lehetőséget kellene adni arra, hogy az egyes, fogyatékosok érdekeit képviselő civil szervezet meghatározott képviselője is jogosult legyen gondnokság alá helyezés megszüntetése, ill. egyes jogosultságok korlátozása, megszüntetése iránt pert indítani.
Dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika