Az egységes fogyatékossági támogatásról szóló törvény1 július elsejétől, lépett életbe, a jogosultak először augusztusban kapták meg az új ellátást. Az egységes fogyatékossági támogatás bevezetéséről tavaly döntött a kormány.
Az Országgyűlés idén június 19-én (2001-ben – a szerk.) egy ellenszavazattal, csaknem egyhangúlag fogadta el a fogyatékkal élőknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot.
Eszerint az egységes fogyatékossági támogatás alacsonyabb összege a nyugdíjminimum 50 százaléka helyett annak 65 százaléka lesz. A nyugdíjminimum – jelenleg 18 ezer 310 forint – 80 százalékát azok kaphatják, akik halmozottan vagy olyan súlyosan fogyatékosok, hogy nem képesek mások segítsége nélkül élni. Az összes többi esetben az ellátás alacsonyabb összegét állapítják meg.
A törvény módosítására azért volt szükség, mert az eredeti törvény szerint a 18 évnél idősebb fogyatékosok július 1-jétől nem részesülhettek volna az emelt szintű családi pótlékban, amelynek 10 ezer 500 forintos összege magasabb volt az egységes támogatás korábbi 50 százalékos mértékénél. A módosítás értelmében a 18 évnél idősebb fogyatékosok 2002. december 31-ig kaphatják az emelt összegű családi pótlékot, és az addig hátralévő időben elvégeztethetik az új támogatás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálatot. Akik korábban a Fogyatékkal élők különböző ellátásaiban részresültek, azok tavaly (2000)szeptember óta igényelhetik az egységes támogatás megállapítását. Ehhez orvosszakértői bizottsággal kell állapotuk súlyosságát minősíttetniük. Ha nem akarnak áttérni az egységes támogatásra, a régi ellátást életük végéig kapják. A rendszerbe július elseje után bekerülők azonban már csak az egységes támogatásban részesülhetnek.
A Szociális és Családügyi Minisztérium sajtóirodájának tájékoztatása szerint május végéig mintegy 75 ezren kérvényezték az egységes támogatás megállapítását. A szaktárca ezzel szemben tavaly szeptemberben 300 ezer igénylőre számított.
A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei egyetértettek a támogatás alacsonyabb összegének emelésével, azonban felhívták a figyelmet, hogy az emelt összegű családi pótlékkal ellentélben az új ellátáshoz már nem kapcsolódik az adókedvezmény és a közgyógyellátás, ez pedig kedvezőtlenül érint sok sérült embert. Az érdekvédelmi szervezetek álláspontja szerint a fogyatékosok állapotának minősítéséről szóló rendeletet is több ponton módosítani kellene. A szabályozás véleményük szerint bizonyos esetekben túl szigorú föltételekhez köti a magasabb összegű ellátásra jogosító súlyos állapot megállapítását.
Eddig az MTI-hír. Ha valaki többet szeretne megtudni, és netán az a kényszerképzete támad, hogy bemegy a két minisztérium (Egészségügyi valamint Szociális és Családügyi Minisztérium) közösen fenntartott információs irodájába, az Arany János utcában – azt kell tanácsolnom, ne tegye. Nem lesz okosabb. A kezébe nyomják a minisztériumok ismertetőjét, további kérdéseket nem igazán ildomos föltenni – ezt úgy meg lehet érezni –, nem is nagyon tudnak rá válaszolni. Már az MTI-hírből is kiderült, a törvény több sebből vérzik. Ha meg átböngészi az ember az ismertetőt, hogy kiknek jár a fogyatékossági támogatás, nem igazán érti, hogy miért csak az minősül értelmi fogyatékosnak, akinek fogyatékossága “értelmi akadályozottsága genetikai, illelőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következménye, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű”. A mondat pongyolaságával most ne foglalkozzunk, inkább tegyük föl a kérdést: Miért csak a 14. életév előtt? Aki a 14. életéve után, baleset, betegség miatt lett értelmi fogyatékos, annak nem jár semmi? Ha nem, akkor miért nem? Vagy jár, csak a fogalmazás pontatlan?
A törvény egyébként négyféle fogyatékosságot sorol föl. látás, hallás, mozgás és értelmi fogyatékosságot. Halmozottan fogyatékos az, aki a felsoroltak közül legalább kettőbe beletartozik.
Az ügyintézés módja: A Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) a sérült szervezetekkel együttműködési megállapodást kötött, így nem kell a kérelmezőknek a TÁH-t fölkeresniük. A fogyatékossági támogatásra külön nyomtatvány van: Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra, ezt két példányban kell kitölteni, ez többnyire beszerezhető az egyesületeknél, ha nincs, akkor a TÁH-nál, de sok háziorvosnak is van. A kitöltött lapokat a háziorvoshoz kell elvinni, ő is kitölt egy beutalónak nevezett négyoldalas nyomtatványt, amit odaad a kérelmezőnek. Ehhez kell csatolni minden olyan orvosi igazolást (zárójelentés. szakorvosi vélemény, leletek), ami a kérelmező fogyatékosságáról eddig készült. Az eredeti példányokkal kell elmenni a TÁH legközelebbi irodájába. Ott az orvosi papírokat lefénymásolják, hitelesítik, az eredetit viszszaadják. Utána pedig várni kell a TÁH értesítésére. (Az elsőfokú határozatot az igény benyújtásától számított 60 napon belül kell meghozni. A határozat egy példányát, a szakértői bizottság szakvéleményével együtt kapja meg az igénylő.
Föllebbezni a Megyei Területi Államháztartási Hivatalnál lehet. A hivatal ismét megvizsgáltatja az igénylőt az Országos Orvosszakértői Intézet II. fokú orvosi bizottságánál, és a vizsgálat alapján maga a pénzügyminiszter hoz másodfokon határozatot – legalábbis ez olvasható az információs irodában kapott ismertetőben.
1Lásd: 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról www.autista.info.hu V. Fejezet – A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: 22.§-23/F.§