A projektmenedzsment, pályázatírás és partnerségépítés a fogyatékossággal élő emberek munkaerő piaci (re)integrációja érdekében elnevezésű HEFOP/2004/2.2 program keretében megvalósuló Munkaerő-piaci ismeretek elnevezésű képzéséről Farkas Edit írt beszámolót. A háromnapos képzésen (2007. február 12-25.) ugyanis ő képviselte egyesületünket.
Európa-szerte állami, aktív foglalkoztatási programok igyekeznek be-, illetve visszavezetni a gazdaságilag jelenleg inaktív, segélyeken élő potenciális munkavállalókat a munka világába, elsősorban a nyílt munkaerőpiacra. Állami és civil szervezetek alakultak a fogyatékos személyek foglalkoztatásának elősegítésére, államonként változó hatékonysággal.
Magyarországon az inaktív népességen belül a tartósan akadályozott személyek (fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatási mutatói igen alacsonyak, ennek okai több tényezőre vezethetők vissza.
A 2006. évi új Fogyatékosügyi program behatóan foglalkozik a komplex, és ezen belül a foglalkoztatási rehabilitációval (10/2006 (II. 16. országgyűlési határozat az új Fogyatékosügyi programról). A dokumentum leszögezi, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára a társadalmi részvétel kulcsa a foglalkoztatás, elsősorban a nyílt munkaerőpiacon. A szakképzésbe bevonható fogyatékossággal élő személyeknek ki kell alakítani a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját annak érdekében, hogy a munkahelyi integráción keresztül nagyot lépjünk a társadalmi befogadás irányába. A távlati célok nagy ívűek, elérésükhöz azonban a jelenlegi foglalkoztatási helyzet felmérésére, elemzésére és a szükséges átgondolt, tervszerű változtatások szisztematikus véghezvitelére van szükség.
A változtatás szükségessége egyértelmű, az első lépésekre vonatkozóan javaslatok is elkészültek. A hiányosságok és a diszfunkciók felismerése nyomán, átfogó kormányzati intézkedés van születőben a megváltozott munkaképességűek jelenlegi ellátási alrendszereinek komplex korszerűsítésére, beleértve a munkaképesség/fogyatékosság minősítésének új alapokra helyezését, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását, valamint az egészségügyi, a foglalkozási rehabilitáció korszerűsítését is.
Ki kell építeni a gyermek és különösen az autizmussal élő felnőtt személyek komplex (foglalkozási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjának intézményrendszerét, ideértve az autizmus diagnosztizálását is. – olvasható az új Országos Fogyatékosügyi Programban (p. 35.). A fenti megfogalmazásban látensen benne van a megállapítás, hogy az intézményrendszer nem létezik, kialakítása előttünk álló feladat. Az álláskilátások minden fogyatékossággal élő csoport esetében eléggé visszafogottak, és sajnos ebben az autizmus sem kivétel. A komplex rehabilitációs folyamat részeként rendkívül fontos, hogy a fiatalok megjelenjenek az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál azért, hogy regisztrált munkanélküliként segélyben részesülhessenek, valamint igénybe tudják venni a munkaügyi központok Rehabilitációs Információs Centrumainak (RIC) szolgáltatásait. A központokban felállított munkacsoportok sajnos nem felkészültek az autizmussal élő fiatalok problémáinak megoldására, ezért elengedhetetlen a civil szervezetek részvétele ezen a területen.
A képzés során a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ békásmegyeri kirendeltségénél jártunk (Bp. III. Heltai Jenő tér). Tájékoztatást kaptunk a központ tevékenységéről, és arról, hogy ők is izgatottan várják a júliusi jogszabályváltozásokat. Az már biztos, hogy sürgető feladattá vált annak a képzési anyagnak az összeállítása, amelynek segítségével a RIC munkatársait tájékoztathatjuk az autizmussal és az autizmussal élő személyekkel való kommunikációval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, hogy munkájuk során a segítség nyújtás hatékony legyen..
A civil szervezetek látókörében olyan autizmussal élő fiatalok is megjelennek, akikről a hivatalnak nincsen tudomása, tehát a civilek segítségével több fiatal bekapcsolható lenne a foglalkoztatási rehabilitáció szolgáltatásaiba. A regisztrált munkanélkülieknek már biztosítható lenne a képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások rendszere.
A képzés során betekintést nyerhettünk a Salva Vita Alapítvány tevékenységébe és módszereiben, információkat kaptunk a Támogatott Foglalkoztatás modell és a Munkahelyi Gyakorlat részleteiről. Ügyfeleik elsősorban értelmi sérült fiatalok. Szolgáltatásuk az egyén képességinek, lehetőségeinek, körülményeinek felmérésével kezdődik, majd az adatok elemzése után egyéni tervet, stratégiát dolgoznak ki az ügyfél bevonásával. A stratégia szerves része a nyílt munkaerőpiacon való munkavállalásra való felkészítés. A megtalált munkahelyen az alapítvány munkatársai részt vesznek a munkafolyamat betanításában, a támogató környezet kialakításában, a beilleszkedés segítésében. Az utókövetés célja a hosszú távú sikeres alkalmazkodás, amelynek érdekében az alapítvány munkatársa figyelemmel kíséri és támogatja az ügyfél, annak családja és a munkaadó közti együttműködést.
A Támogatott Foglalkoztatás modell adaptálásával reális lehetőség nyílna az autizmussal élő fiataloknak is a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésre és a munkahely megtartására.
A foglalkoztatási rehabilitáció kezdeti lépése lehetne a speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolák bekapcsolása az autista fiatalok szakképzésébe, amihez kiválóan adaptálható lenne a Munkahelyi Gyakorlat program, ha a tizenkilenc, programot befogadó intézmény között gazdára találna a feladat.
A program az előzőekben említett szakiskolák értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkakészséggel rendelkező tanulóit készíti fel a munkavállalásra, a felnőtt életre.
A gyakorlat során a tanulók az iskolai foglalkozások mellett, az oktatásba beépítve, heti egy alkalommal különböző integrált munkahelyekre járnak dolgozni. A kétfős munkacsoportokat egy-egy segítő kíséri. Minden munkahelyen két-két hónapot dolgoznak, majd munkahelyet váltanak, így az iskolai oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg településük különböző pontjain.
Magyarországon az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete az az országos ernyőszervezet, amely a Salva Vitához vagy az Esőemberben bemutatott Prospects Londonhoz hasonlóan (2006. szeptember), állami feladat átvállalásaként, kiépíthetne és működtethetne speciális foglalkoztatási szolgálatot az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal szerződve (30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapján).
A feladat ellátása azonban csak hosszú távú megállapodás keretében vállalható el a civil szervezeteknek, normatív finanszírozási viszonyok mellett, mert a jelenleg általános pályázati forma nem biztosítaná a program folytonosságát.
Az autizmussal élő személyek bizonyos része nem tud megjelenni a nyílt munkaerőpiacon. Számukra a támogatott foglalkoztatás különféle módjait kell megteremteni, kibővítve a hazai kezdeményezéseket és átvenni a külföldi jól működő gyakorlatokat.
A képzés során végiglátogattuk a hazai foglalkoztatási paletta minden oldalát: a Mozgássérültek Állami Intézetén belül megvalósuló szociális foglalkoztatást; a FŐKEFE Kht-t mint célszervezetet (amelynek az igazgatója maga sem hisz a rehabilitációban); a már akkreditált, és ezáltal az állami támogatást igénybe vevő nyílt munka erőpiaci foglalkoztatást biztosító Tantusz Címke Expresst; és ellátogattunk, a magát nem akkreditáltató, de autista fiatalt is foglalkoztató Diagnosticum Rt.-hez.
A foglalkoztatási rehabilitáció rendszere éppen átalakulóban van ugyan Magyarországon, egyes elemei azonban már ismertek. A munkáltatók támogatása három elemből áll: bértámogatásból, költségkompenzációs támogatásból, valamint a rehabilitációs költségtámogatásból (177/2005. (IX. 2.) kormányrendelet; 15/2005. (IX. 2) FMM rendelet).
A bértámogatás a munkabér és járulékainak 40-100 %-áig terjedhet, a munkába helyezéshez, illetőleg a munkahely megtartásához; a foglalkozási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához adható.
A költségkompenzációs támogatás: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó, elismert és igazolt költségek részleges megtérítése, amelyekre egészséges munkavállalók foglalkoztatásakor nem lenne szükség. Rehabilitációs költségtámogatás: non-profit szervezeteknek, amelyek olyan személyek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akiknek munkához jutási esélyei – a munkavégzést gátló egészségügyi körülményeik miatt – rendkívül korlátozottak.
Közel 15 szervezet képviseltette magát a képzésen, és a munkahely-látogatások során egyöntetűen és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon a fogyatékos személyek bekapcsolása a nyílt munkaerőpiacra nem elsősorban rendeletek és anyagi ráfordítások kérdése, hanem a szemléleté. Ha a munkáltatókkal sikerül megismertetni a fogyatékossággal élő embereket, akkor az információhiányból fakadó félelmeik, fenntartásaik eltűnnek, természetes módon befogadják őket a munkahelyi közösségekbe.
Az információáramlás a foglalkoztatás sarokpontja, a képzés során egy egész délutánt szántunk arra, hogy kapcsolati hálót tervezzünk meg a foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő szereplők (kliensek, foglalkoztatási szolgálat, civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási-, szakképzési intézmények, munkáltatók stb.) között. Minél szövevényesebb, sokrétűbb és stabilabb a háló, annál nagyobb az esélye, hogy nem pottyan ki belőle a fogyatékossággal élő (potenciális) munkavállaló.
Magyarországon gyakorlatilag a nyolcvanas évek vége óta folyik autizmus diagnosztika. Az akkor diagnosztizált gyermekek számára – ha nem is kidolgozott intézményhálózat formájában, de folyamatosan létesülnek óvodai, alapfokú oktatási ellátási formák, amelyek igénybevétele mára kitolódott a tankötelezettség végső határáig. Sajnos a szakképzés, a munkára felkészítés kimaradt az intézményesülési folyamatból, s mára a húsz év körüli gyerekeink kopogtatnak a foglalkoztatás kapuján.
Itt az idő arra, hogy az oktatás befejezze, amit elkezdett az autizmus területén: a speciális szakképzési lehetőségek kialakítását; és a foglalkoztatás is eleget tegyen a rá háruló feladatoknak: az autizmussal élő személyek bekapcsolását a munka világába.
Farkas Edit
gyógypedagógus