Az AOSZ elnöke levelet írt az oktatási miniszternek, Hiller Istvánnak és az állampolgári jogok biztosának, dr. Szabó Máténak, akinek hivatala már többször is foglalkozott az autistákat és/vagy a fogyatékos embereket ért sérelmekkel, hátrányos megkülönböztetésekkel. Az alábbiakban a levél legfontosabb részeit közöljük.
Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006.(IV. 5.) korm. rendelet alapján az autista egyetemi és főiskolai hallgatók esetében előnyben részesítési kedvezmények kizárólag úgy alkalmazhatóak, hogy a más fogyatékossági csoportokba tartozó – mozgáskorlátozott, hallássérült, látássérült, beszéd és más fogyatékos, diszkalkuliás – hallgatók tekintetében deklarált lehetséges kedvezmények körét biztosítja számukra a felsőoktatási intézmény, kérelmük és szakvéleményük alapján. Esélyegyenlőségi szempontból a jelenlegi szabályozás szerint így az autista hallgatók helyzete a felsőoktatásban, a többi hallgatóval és a más fogyatékossági csoportba tartozó hallgatókkal is összehasonlítva, jóval hátrányosabb.
[A levél következő részében Szilvásy Zsuzsanna szó szerint idéz a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) kormányrendeletből. Az előnyben részesítés követelményei hosszasan részletezik a különböző fogyatékossági vagy tanulási zavarral küzdő tanulókkal kapcsolatos engedményeket, majd a rendelkezések felsorolásának végén ennyi szól az autista személyekről:
(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. ]
Meglátásunk szerint a jelenlegi szabályozás nem szolgálja megfelelően az autizmussal élő hallgatók érdekeit, sőt, rájuk nézve hátrányos a szabályozás, elsősorban azzal, hogy nem tartalmaz differenciált, a fogyatékosságuk sajátosságaihoz igazodó előnyben részesítési követelményrendszert. Az Autisták Országos Szövetségéhez érkezett panaszok között jelenleg is vannak olyan eseteink, ahol autizmusuk miatt nehéz helyzetbe került egyetemi hallgatók esetében sem az őket oktató egyetem, sem az őket védő jogász nem tud – megfelelő szabályozás híján – kiindulni a fenti jogszabályból, minthogy az előnyben részesítési követelmények megfelelő érvényesítésének elmaradása nem hivatkozható. Így a bajba került, autizmussal élő hallgatók megfelelő jogi védelme sem lehetséges.
Az autista hallgatók esetében ugyanis jelenleg – az előnyben részesítés tekintetében – nem érvényesülhetnek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt rendelkezések. Holott a felsőoktatásról szóló törvény pontosan az említett jogszabályoknak történő minél teljesebb megfelelés céljával rögzíti a kormány kötelezettségét a fogyatékossággal élő hallgatók előnyben részesítéséhez szükséges eljárási szabályok és szempontok meghatározásában (2005. évi CXXXIX. törvény 61.§ (2) bekezdés).
Jelenleg a szabályozás egyszerűen kiterjeszti az előnyben részesítési lehetőségek körét a más fogyatékossági csoportba tartozó hallgatók eseteire, és nem kezeli az autista hallgatók hátrányát a felsőoktatásban, hiszen az autizmus esetében egészen más jellegű akadályok jelentkeznek, mint más fogyatékossági ágaknál. Indokolt lenne, hogy az autizmusspecifikus igényekből induljon ki a szabályozás, és jellemzően azokat az akadályokat próbálja enyhíteni az előnyben részesítési követelmény útján, ami az autista emberek szempontjából akadályt képeznek a felsőoktatás során.
Kérem, ismertesse álláspontját a kérdéssel kapcsolatban.
Tájékoztatom továbbá, hogy jelen levelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkárának, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak és az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak is megküldtem.
Budapest, 2010. április 27.
Szilvásy Zsuzsanna
elnök