2015. december 3-án tartották a Fogyatékkal Élők Nemzetközi Napját Brüsszelben, az Európai Unió fővárosában.
Az esemény kapcsán szervezett két napos rendezvényen részt vett az AOSZ négy fős delegációja is. Az alábbiakban az ő beszámolójukat közöljük az eseménysorozaton történtekről:
A brüsszeli utunk összegzése
Vendéglátóink igazán kitettek azért, hogy jól érezzük magunkat a Brüsszelben töltött három nap, két éjszaka alatt: a szállás és az ellátás kitűnő volt. Négyen látogattunk ki a konferenciára: két érintett, két kísérő, de egy csapatot alkottunk, mindannyian egyformán kivettük részünket a munkából. A konferencián érdekes ismereteket szereztünk a jelenleg homloktérben elhelyezkedő, a fogyatékossággal élő gyermekek problémáit és a kifejlesztett megoldásokat ismertető és ezekről vitát folytató sok-sok kiselőadást tartó érintett (szakember, fogyatékkal élő, vagy mindkettő) és hozzászóló részéről. A konferencia szüneteiben kapcsolatokat teremtettünk több személlyel és szervezettel, pl. egy olaszországi, autisztikus gyermekek számára informatikai eszközöket fejlesztő, illetve létező termékeket, játékokat felkutató csoporttal, az Európai Szülőszövetség elnökével, illetve az UNICEF program divíziójának fogyatékossági szekciója vezetőjével. Külön örömünkre szolgált, hogy az Access City Award egyik különdíját egy magyar város, Kaposvár nyerte el, akiknek ezúton is gratulálunk.
Első nap, Megnyitás – Michel Servoz
Beszélt az információs és kommunikációs technológiák (ICT) mindenki számára való elérhetővé tételéről. Ezt a célt is szolgálja az Európai elérhetővé tételi törvény (EAA). Beszélt arról, hogy el kell terjesztenünk a „jó gyakorlat”-ot. Ezért, mondta, a konferencia összegzése inputként szolgál a Bizottság számára.
Ioannis Vardakastanis
Beszélt a jogfosztottságról, cselekvőképesség korlátozásáról (bolti árucikkekhez való hozzáférés, igazságszolgáltatás, egészségügy). Folyamatosan fejlődik, változik, hogy mit tekintünk intellektuális, pszichoszociális fogyatékosságnak. Fontosnak tartja a de-intézményesítést, azaz az intézményekben való elhelyezés, ellátás visszaszorítását. Hangoztatta a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód elleni küzdelem fontosságát. Az intézkedések korlátozottsága szegénységet, a társadalom peremére szoruló csoportokat eredményez. Az EDF (European Disability Forum, a konf. fő szervezője) számára javasolja, hogy jövőre a CRDP 10. évfordulójáról emlékezzünk meg.
Rosangela Berman Bieler
Az EDF szervezte ezt a rendezvényt. A világban 93 millió fogyatékossággal élő gyermek él. A szabályozásba beiktatott jog és a gyakorlatba átvitt jog nem ugyanaz. Az unió 2030-as programja (agenda) egy lehetőség, használjuk ki az EU által kínált lehetőségeket, figyeljünk oda a fogyatékkal élők közösségére. Fogyatékkal Élők Nemzetközi Szövetsége (Int. Dis. Alliance).
A fogyatékkal élők 3-4-szer nagyobb eséllyel kerülnek szembe szexuális vagy fizikai visszaéléssel. 10 ajánlás (guiding principles) került nemrég adaptálásra. Kiemelten kell foglalkoznunk a vidéki környezetben vagy a városi szegénynegyedekben élőkkel. Célunk, hogy változatos (diverz) és prosperáló legyen a világunk.
Panelisták
Mr. Dick Skóciából – Baxter fia több problémával is küzd (spina bifida, chromosomal disab., sclerosis). A fogyatékosságának döntő része fizikai, a fejében termelődő folyadék ellenére az agya meglehetősen jól működik. Baxter mainstream (többségi) iskolában tanul, inkluzív módon, de mivel kissé más igényei vannak, sok fókuszt, törődést igényel. Többségi iskolában tanulva valós visszajelzést kap a környezetétől. Baxternek jó problémamegoldó képessége van.
Matteo Borzi Olaszországból – Második éve tanul nyelveket, angolt és spanyolt. Látássérült. Úszik, országokba utazik. Az inklúzióról azt gondolja, hogy a fogyatékossággal élő emberek semmiben sem mások, mint bárki más, ők is a világ részei. Állásra, a helyük megtalálására akkor van lehetőségük, ha tudunk a szükségleteikről, s ezek szerint cselekszünk. Általános iskolában pl. volt egy támogató tanára (oktatási és kulturális asszisztens), aki segítette őt társaságba beilleszkedni, azzal, hogy jelezte neki, mikor beszéljen az emberekhez. Ahhoz, hogy teljesen elfogadottakká váljanak a társadalomban, pozitív és barátságos attitűdre van szükség, továbbá arra, hogy a fogyatékkal nem élő emberek bátorítsák fogyatékkal élő társaikat.
Kamil Goungor Belgiumból – Az Erasmus programban vesz részt, egyébként Görögországból való. Gyerekjogi ombudsman munkatárs önkéntes alapon 7-8 éve. Az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) keretében fiatalok dolgoznak teljes munkaidőben. A lakhatásért és a közlekedésért nem kell fizetniük. Formális és informális munkát végeznek. Youthpass Certificate-et kapnak a gyakorlat igazolására.
Ida Storm Norvégiából, Mr. Hansen képviseletében, ő maga dokumentációs író – Filmet készítettek Idáról, akinek mentális „betegsége” sokféleképpen volt diagnosztizálva, pl. borderline-nak is. Mindannyiunknak törődnünk kellene a mentális egészségünkkel, ez nem olyan, mint a fizikai egészség. „Az álmoknak nem kell megvalósulniuk, mindaddig, amíg vannak álmaid.”
Matthieu Chatelin Párizs – Szabad költözködés direktíva. Több gazdasági hasznot hoz, mint a szolgáltatások, amelyeket igénybe vesz. „Indokolatlan teher”, szokták mondani a szabad költözködés ellenzői, amikor nem adják meg a lehetőséget a járadékokkal együtt való költözködésre egyik országból a másikba. Az európai jog szembehelyezkedik ezzel (freedom of movement, a költözködés szabadsága).
Ovidiu Tuduruta, az EDF bizottság tagja – Az inkluzív oktatás elérhetősége érdekében akcióra, tettekre hív fel. Az EDF a magas rátájú munkanélküliség mérséklésére és a mainstream (többségi) oktatás növelésére fókuszál. A normál ráta lenne kívánatos a munkanélküliség terén, illetve az oktatásban a mainstream növeléséhez jobb közlekedésre, jobb iskolai ellátásra, illetve tanároknak szóló anyagokra van szükség.
Stanislava Boyanova, Cedar Foundation, 18 éves – Nem tudott eljönni, helyette videó. „Támogatásra van szükségem, nem arra, hogy elvégezzék számomra a dolgokat.”
Vita
Erica Olaszországból, az Autism Europe képviseletében – A nők, lányok gyakran több problémával néznek szembe. Igény van az integrációra és inklúzióra. Jó lenne, ha nem nekünk kellene kérni a jogaink érvényesítését, mondja. Az UN-CRDP kell legyen a bibliánk. A fogyatékossággal élő személyek szervezetei (DPO’s) és képviselőik feladata ez.
Az Európai Szülőszövetség Elnöke (Salamon Eszter, 30-594-1134) – A magyar kormány politikája kirekesztő. Az egyenlő jog (equal rights) és az esélyegyenlőség (equitable rights) nem ugyanaz. Az előbbire a példa a hal és az elefánt együtt kezelése, a másodiknál a képességek szerinti kiegyenlítést alkalmazunk.
Moderátor: Elina Celmina Litvániából – A CRDP Litvániában való bevezetéséről beszélt. „Hashtag” disability megtalálható a Twitteren.
Panelisták (folyt., du.)
Nevena Peneva – A fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett erőszakos cselekedetekről (zaklatás, abúzus) beszélt. Viszonylag friss, erős nemzetközi keretrendszere létezik. Probléma, hogy több terület közé esik (egyszerre fogyatékosság és gyermekekkel kapcsolatos). A cselekedetek kiterjedtségéről, okairól, karakterisztikájáról felmérések készültek különböző környezetben. Ahhoz is a szakemberek képzésére van szükség, hogy egyáltalán azonosítsák ezeket a cselekedeteket. A fogyatékossággal élő gyermekek esetében négyszer nagyobb az esélye ezeknek, mint a nem fogyatékossággal élő társaiknak. Szegregációval, kirekesztéssel néznek szembe. A rendőrség olykor nem göngyöli fel a jelentett eseteket.
Tim Ghilain – Az Aldo projekt lényege azonosítani a legjobb gyakorlatokat. Nem megmagyarázni kívánja ezeket, hanem átiratban közreadni, hasznosítani. A leckék, a tananyag összeállítása, megírása során hasznosíthatók ezek a tapasztalatok, hogy integrálódhassanak a tanulásban nehezítettek. Ez mindenki számára hasznos.
Zara Todd – Az inclusion (bevonás) tagja Londonban. A dolgok lassan változnak, változik az attitűdünk is. Mit jelent az „accessible” (elérhető)? A várakozásaink alacsonyak lehetnek a fogyatékkal élők irányában, ez nem jó. Mit jelent politikailag azonosulni, mint „fogyatékkal élő személy”? Inkluzív vs. integráló.
Irina Papancheva Oroszországból – Az intézménybe elhelyezésről beszélt. Megtekintettük a LUMOS gyerekvédelem videót. Oroszországban az intézményben elhelyezett, 3 év alatti, fogyatékkal élő gyermekek 28%-a az intézményt elhalálozás okán hagyja el. Az EU-ban mindeközben határozott javulás történt.
Vita
Margaret Tuite – A fogyatékkal élő, menekült gyermekekről beszélt. Itt két konvenció alkalmazandó: a gyermekjogi és a fogyatékkal élő gyermekekre vonatkozó. Világszerte 100 millió fogyatékkal élő gyerek él (feltételezve, hogy a lakosság 5%-a él valamilyen fogyatékossággal), de nincs elegendő adatunk, amely megmutatná ténylegesen. „Fra” tanulmány. Az áldozatok jogairól is létezik egy EU direktíva.
Dennis Hoogeveen Hollandiából – Oktatási szakember, hallássérült. EUDY egyesület (European Union of the Deaf Youth, Siket Fiatalok Európai Egyesülete). 2008-ban Belgrádban, Szerbiában volt egy táborban. Eseményeket, projekteket kordinál az ERASMUS/EUDY alatt. 2009-ben az EUDY igazgatótanácsában kapott helyet. Az inkluzív oktatás alapfeltétele a jelnyelv. A rendszernek kell változni, nem a gyermekeknek. Ez vezet majd az inklúzióhoz.
Második nap, Panelisták
Pat Clarke – Down-szindróma. A nem-formális oktatás szintén fontos, többnyire a formális oktatást követően. Az elérhetőség megteremtése továbbra is kihívás marad. Elérhetőség az információs technológiához (ICT) illetve a rugalmas munkaidőhöz. Határokon átívelő gyakorlatszerzési és munkalehetőségek. Mindenki hisz az egyenlőségben és küzd érte.
Karina Chupina – Az empowerment (képessé tétel, felhatalmazás) azon képesség megszerzése, hogy társadalmilag saját magunkat tudjuk irányítani. Lényegében: saját magunk rendelkezhessünk az életünkkel. Politikailag is. A részvétel 3C-je: Kihívás (challenge), kapacitás (capacity), kapcsolat (connection). Az ifjúság irányában „ki kell nyúlni”, hogy megtörténhessen az inklúzió. Fej (head), szív (heart), és kezek (hands). Mobilitás projektekre van szükség a kevésbé jómódú emberek számára. Önérdekérvényesítés. Bizonyíték-alapú jogszabályalkotás. A szervezetek kapacitásának kiépítése és egyéni szinten meghatározott képzések. Életképességek (life skills), projekt menedzsment, fiatalok saját vezetősége. Tegyük egyszerűbbé a pályázatok bürokratikus nyelvezetét.
Díjátadás – Access City Award
Marianne Thyssen, a fogyatékossággal élők jogaiért megbízottja (commissioner). Európai Hozzáférhetőségi Törvény (European Accessibility Act) – a korlátok felszámolásával eljutunk egy korlátok nélküli Európához. Felfelé irányuló társadalmi konvergencia. Nemzeti, szektorális, regionális, foglalkozásügyi hiányosságok. Az inkluzív oktatás egyik nélkülözhetetlen építőköve az ICT (információs és kommunikációs technológia). Elismerést és díjat kívánunk adni azon városoknak, amelyek valóra váltják a korátok nélküli Európát, lehetővé teszik a független életvitelt. Az elmúlt 5 évben 250 város pályázott. Idén 48 város, 19 országból.
Boras városa, Mrs. Palmen – Az elérhetőség megteremtése és a szolidaritás együtt járnak, lássuk pl. a menekülteket.
Inma Placenica, a díjazásért felelős európai zsűri tagja – (…) + egy másik tag is felszólalt
Special Mention (különdíj): Kaposvár, és még valamelyik város.
Harmadik helyezett: Toulouse, Franciaország, a polgármester beszélt.
Második helyezett: Wiesbaden – Németország (Hessen tartományi fővárosa)
Első helyezett: Milánó, Olaszország. Pierre Francesco Majorino (polgármester).
Panel folytatás (3.)
Jana Hainsworth – Titkár, Eurochild. 1989-től létezik az UN konvenció a gyermekek jogairól. UN-CRDP – 2006. dec. 13., a fogyatékkal élő emberek jogairól. A gyermekeknek a saját családjukon belül kell felnőniük, élniük, ott kell gondoskodjanak róluk. Az inklúzió a diverzitás tiszteletéből fakad. Az elérhetővé-tétel és a szolidaritás egybefonódik. A változás nem felülről-lefelé fog megtörténni, hanem helyileg. CATS (Children as Actors for Transforming Society, Gyermekek mint Színészek a Társadalom Megváltoztatásáért). Összehoz gyermeket, felnőttet, tapasztaltat és tapasztalatlant.
Adoración Juarez Sánchez, spanyol – colegiotresolivos.org
Sanja Tarczay – Siketnéma gyermekekről. Dupla-szenzoros fogyatékosság. Nagyon változatos csoport! Különböző kommunikációs formák: tapintási, auditív, vizuális. A skandináv országokban jó rendszerek működnek. Közvetítő személy (intermediator) a siket és a halló között. A formális oktatást alkalmasabbá kell tenni a benne való részvétel számára.
A konferencia zárása
MEP – Member of the European Parliament (európa parlamenti képviselő)
Az UN-CRDP-t eddig csak egyetlen regionális képviseleti szerv, az EU ratifikálta.
„Robusztus” vita folyt a konferencián az inkluzív oktatásról.
NGO – Non-government Organizations (nem kormányzati, azaz civil szervezetek)
Gunta Anca – A társadalmi kirekesztés káros a gazdasági növekedésre.