Önkormányzati Nyílt Nap, 2015. 07. 11., Nagykanizsa

A nagykanizsai önkormányzat szociális foglalkoztatója új helyre költözik és bővül. Így 17 autista és megváltozott munkaképességű ember számára jön létre új munkahely. Ezzel kapcsolatban szervezett egy családi napot az önkormányzat július első péntekjén, ahol a leendő munkatársak is jelen voltak. Ezen a családi napon vettünk részt az AOSZ-szal karöltve, mint igazi élő, “kézzel fogható” autisták, akik segítenek abban, hogy az új munkahelyet minél inkább akadálymentesen alakítsák ki autizmus szempontból. Mivel az önkormányzatnál, illetve a leendő munkatársak körében nem sokan találkoztak szemtől szembe autistákkal, nagy érdeklődés és megtisztelő figyelem kísérte a “fellépésünket”.

Mert mit is jelent az akadálymentesség auti szempontból? Azok a dolgok, amik nekünk akadályt jelentenek, nem kőből, téglából, betonból és acélból épülnek, hanem emberi viselkedésből. Nagyon sokunknak nagy segítséget jelent, ha körülötte rend van: adott időre megy munkába, ott bizonyos feladatot végez, adott időközönként megy szünetre, és az ebéd is biztosan elérkezik, amikor ott az ideje. Segít az is, ha ez a rend nem csak időben, hanem térben is megvalósul, azaz mindennek megvan a helye, és az auti dolgozó által összepakolt dolgokat más lehetőleg nem rendezi át. (Én viszonylag enyhén vagyok érintett, ún. Asperger szindrómám van, és az időbeli napirend gondolatától is rosszul vagyok, de az a ritka, hogy az egyik helyen, ahol dolgozom, ne igazítsam meg a szennyfogó szőnyegeket, ha ferdék. Önkéntelen mozdulat, amikor rájövök, hogy már megint “autistáskodom”, mindig jót mosolygok magamon.)

Mivel sokunk érzékeny a zajokra, fényekre, szagokra stb., nagy segítség, ha van egy csendszoba, ahová bemehetünk néhány percre, amikor úgy érezzük, hogy kezdünk a kiborulás határára kerülni. Ezzel a szenzoros hiperérzékenységgel, továbbá a munkába belemerüléssel függ össze, hogy ha szólnak hozzánk, pláne többen egyszerre, nem, vagy csak nehezen fogjuk tudni feldolgozni a kéréseket, információkat. Ezért is javasoltuk azt, hogy aki az auti munkatárstól szeretne valamit, tegyen egy szelet papírt egy “amint végeztél azzal, amit csinálsz, kérlek keress meg – név” felirattal a látóterébe. Hasonlóan fontos, hogy a feladatokat sorba tudjuk rendezni, ne érezzük azt, hogy elborít a tennivalók tömege, hogy lehetetlen megcsinálni.

Ezek, és hasonló apróságok nagyon sokat jelentenek nekünk, a többieknek pedig jóformán semmilyen plusz munkát nem adnak. A legtöbbünk egyébként örömmel vesz részt gyakorlatilag bármiben, amivel hasznos tagja lehet a társadalomnak. Nagyon jól esik nekünk, ha ugyanúgy értéket tudunk teremteni, mint bárki más. — Csonka Gábor