A Magyar Kormány intézkedései az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2011.-ben és 2016.-ban tett ajánlásaira – összehasonlító statisztika

A Magyar Közlöny 2016. évi 108. számában jelent meg az 1374/2016. (VII.21.) számú kormányhatározat, mely a magyar Kormány tervezett intézkedéseit tartalmazza az ENSZ Emberi Jogi Tanács azon ajánlásai alapján, melyeket a Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálati Eljárása (UPR) keretében Magyarország 2. felülvizsgálata során tett.

A felülvizsgálati eljárás három fő, előzetesen elkészített dokumentumon alapul: a Kormány által készített nemzeti jelentésen, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalón, és az ombudsmanok, civil szervezetek információin, észrevételein. Ez utóbbi észrevételek elkészítésében a FESZT tagjaként az AOSZ is részt vett, ahogyan erről már 2015. szeptemberében hírt adtunk: https://aosz.hu/erdekvedelmi-naplo/egyetemes-emberjogi-felulvizsgalat-upr-jelentes/ Az észrevételek három fő, a fogyatékos emberek számára kiemelten problémás területet érintettek: az oktatást, az egészségügyet és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Mindezidáig tehát összesen két alkalommal került sor Magyarország vizsgálatára a UPR mechanizmus keretében, először 2011., majd 2016. májusában.
A két eljárás eredményét összehasonlítva a következő statisztika rajzolódik ki:

UPR ajánlások diagram

A grafikonokról tehát leolvasható, hogy 2011-ben 148 ajánlás, míg 2016-ban már 221 ajánlás született, melyeknek Magyarország a címzettje. 2011-ben a magyar Kormány az Emberi Jogi Tanács ajánlásainak 80%-át teljesen, míg 2%-át csak részben fogadta el, s 18%-ban elutasította azokat. Ehhez képest a Kormány 2016-ban az ajánlások csupán 43%-át fogadta el teljes egészében, s inkább a részbeni elfogadás lehetőségét alkalmazta az ajánlások 48%-a vonatkozásában. 2016-ban az ajánlások csupán 9%-a került elutasításra.