A 4. Európai Fogyatékosügyi Fórum 2017. december 6-án került megrendezésre Brüsszelben, melyre 20 fős delegáció érkezett a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) képviseletében az alábbi tagszervezetek küldötteivel: Afázia Egyesület, AOSZ, Down Egyesület, ÉTA, Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége, MEOSZ, MVGYOSZ, SINOSZ, SVOE. Képviseltette magát továbbá az ÉFOÉSZ az Inclusion Europe soraiban, illetve az Autism Europe részéről is érkezett magyar küldött Szilvásy Zsuzsanna elnök személyében.
Az Autisták Országos Szövetségét Győrfy Anikó alelnök és két fiatal – Tar Lilla és Egle Botond – képviselte, akik a fórumról a következő tapasztalatokkal tértek haza:
A Fogyatékkal élők Európai Parlamentjén közel 600 fő vett részt és ki kell emelni, hogy közel 200 fő értelmileg akadályozott személy volt az ülésen, akik közül többen fel is szólaltak, ezzel is bizonyítva, hogy értelmi képességektől függetlenül mindenkinek joga van a társadalmi folyamatokban való részvételhez.
A magas szintű rendezvényt az EP elnöke, Antoni Tajani nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a résztvevők és az Európa Parlament több millió embert képvisel, ezért természetes a fogyatékkal élők részvételének támogatása mind az ülést, mind az Unió különböző régióit illetően. A fogyatékosság nem lehet a részvétel akadálya és az egyenlő esélyű hozzáférés szabadságot is jelent, ami az Európai Unió egyik alapértéke.
A szervezet kiemelkedő módon igyekszik tenni azért, hogy biztosítsa tagállamainak minden polgára számára az esélyegyenlőséget. Ennek ellenére ma az EU egyetlen tagországában sem általános a fogyatékkal élők választójoga. A Fogyatékossággal élők Európai Parlamentjének első témája ennek megváltoztatása jegyében telt: Ha a következő években nem változtatunk ezen általános európai irányelvek elfogadásával és bevezetésével akkor súlyosan sérül az ENSZ határozat, mely az elmúlt években mind több szabadságot és egyenlőséget tett lehetővé a fogyatékkal élőknek: “Semmit rólunk, nélkülünk!” Az ülésen megjelentek egybehangzóan vélték: 2019 Európájában bárki szavazhat és bárki megmérettethet az Európai Parlament képviselői székeiért folyó versenyben.
A fogyatékosok teljes választási szabadságának megvalósításához rengeteg problémát kell megoldani, kezdve a nagyon széles körű nehézségeket áthidalni képes, eltérő szempontok szerint létrehozott tájékoztató-anyagok kérdésétől a különböző érintett csoportok teljesen más akadálymentesítési igényéig. Mindenképpen szükséges az EU és a tagállami szintű alapos jogi áttekintés és jogharmonizáció. A fogyatékos személyek döntési függetlenségének fenntartása is alapvető kérdés, melynek érdekében olyan választási tájékoztatás megszervezése válik szükségessé, amit még az egymással szemben álló politikai csoportok is egyaránt elfogadhatónak tartanak.
Mindezen problémák megoldására sok jó, működő példával álltak már elő eddig is a tagországok, mint például az e-mailben elérhető akadálymentes szavazás, vagy máshol az asszisztenssel könnyített voksolás, vagy a nem mozgás és érzékszervi hátrányt szenvedők (autizmus spektrum vagy diszlexiások) számára történő egyszerűbb szövegek és ingerszegény szavazati helyiség biztosításának gyakorlata.
A második részben a felszólalók az EU 2020-30 közötti Fogyatékosügyi Stratégiájával, illetve a fenntartható fejlődés és a fogyatékosügy összefüggéseivel kapcsolatos javaslataikat fejtették ki. Mivel az Európai Parlament elfogadta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseit, ezek gyakorlatba történő átvitele a 2020-2030-as stratégia fontos része kell, hogy legyen. Ehhez nem csak a törvényi keretek és programok létrehozása, de azok betartása és betartatása is elengedhetetlenül szükséges. A szociális jogok európai pillérei vagy az európai akadálymentesítési intézkedés csomag mind ezt a cél szolgálják. Ezeknek bővítése, megkerülhetetlenné tétele által válnak a tervezet szerint még stabilabbá és betartathatóbbá a fogyatékosokat segítő intézkedések.
A következő évtizedben ezen szabályozásoknak megfelelően növelni kívánják a közigazgatás hozzáférhetőségét és átláthatóságát minden fogyatékossági csoport specifikus igényeit figyelembe véve, az érintettek számára pedig igyekeznek lehetőséget és segítséget nyújtani az önérdekvédelemben és képviselet biztosításban mind helyi, tagállami mind pedig európai parlamenti szinten.
A javaslat az akadálymentesítés megreformálására is hangsúlyt fektet. Céljai közt nem csak a közéleti intézmények vagy közlekedés akadálymentesítése szerepel, hanem a gyakran csupán a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesített közegek helyett az egyéb fogyatékosságokkal élők életének megkönnyítése is komoly szerephez jut. Többször elhangzott, hogy szükséges lenne a fogyatékosság, illetve akadálymentesítés jelölésének univerzálisabbá tételére. Ezzel kapcsolatban az olasz delegáció már kézzel fogható javaslattal érkezett, az olasz vasúttársaság ez irányban mutató, nem rég elkészült piktogramjával.
Mindent összevetve Brüsszelben már folyik az előkészítő munka, mely reményeink szerint a következő évtized Európáját elérhetőbbé, átláthatóbbá és fenntarthatóbbá alakíthatja minden fogyatékkal élő számára. Ahol a jogok nem csak járnak nekünk, de érvényt is szerezhetünk neki a mindennapi életben.
