Ha közeledik az autista vagy/és az értelmi sérült gyermekünk 18. születésnapja, át kell gondolni: képes lesz-e önálló életvitelre, önkiszolgálásra és ügyeinek önálló intézésére?
Cselekvőképes lesz-e 18 éves korától? Ha úgy látjuk, hogy ügyei intézéséhez segítségre és kontrollra van szüksége, el kell indítani a gondnokság alá helyezését.
A cselekvőképesség kizárását vagy korlátozását és a gondnok kirendelését a bíróság mondja ki, az elmeorvos szakértő véleménye alapján. Az alábbiakban leírjuk a gondnokság alá helyezés menetét, illetve a gyermekünk érdekében szükséges egyéb teendőket.
- A 18. születésnap előtttöbb hónappal be kell jelentkezni a területileg illetékes bíróság Panaszirodájába, ahol az 1-es sorszámot kell elkérni. (Így elkerülhető a hosszantartó várakozás, és azt is meg kell kérdezni, hogy a fiatalnak feltétlen meg kell-e jelennie.)
A Panaszirodában az egyik szülő mint felperes jelenik meg, a sérült gyermek az alperes.
Ebben az esetben az önkormányzat lesz a felperes, a gondnokság alá helyezendő lesz az alperes, és ugyanúgy ügygondnokot rendel ki a bíróság a gyermek mellé, mint amikor a szülő indítja el a bíróságon a gondnokság alá helyezési pert. Ezt az eljárást is jóval a gyermek 18 éves kora előtt kell megkezdeni, mivel a gyámhivatal malmai is lassan őrölnek…)
A hivatalos okmányokon kívül vinni kell (a gyermek anyakönyvi kivonata is szükséges!) az orvosi zárójelentéseket és a pedagógiai szakvéleményeket. Fontos: előre ki kell választani azokat a zárókat és szakvéleményeket, amelyekkel leginkább lehet utalni a gondnokság alá helyezés mikéntjére. E leletek másolatát továbbítja a bíróság az elmeorvosi vizsgálatra. Abban az esetben, ha a gyermek ingatlannal rendelkezik, mellékelni kell a tulajdoni lapot.
A gondnokság alá helyezést a lakóhely szerint illetékes önkormányzat gyámhivatalnál,
ill. a gyámügyi osztályán is el lehet indítani. Kérnek egy pszichiátriai szakvéleményt, ami tartalmazza, hogy a szakértő milyen fokban javasolja korlátozni gyermekünk cselekvőképességét. Csak ezen szakvélemény megléte esetén indítják meg az eljárást. Ha a fiatal, a szülő elmondása alapján, nagy valószínűséggel nem hallgatható meg – mert pl. nem beszél – ezt jegyzőkönyvezik, és ilyenkor eltekinthetnek a fiatal személyes meghallgatásától. A gyámhivatal hivatalból indítja el az illetékes bíróságnál az eljárást, ami illetékmentes. Az eljárás kezdeményezésére már 14 éves kortól van lehetőség, ha ezt a szülő szükségesnek látja. Jó tudni: ha korlátozó gondnokságot szeretnénk kérni, a gyámhivatal nem tud azonnal ügygondnokot kijelölni, erre csak cselekvőképtelenség megállapítása iránti kérelem esetén van lehetőség. Így előfordulhat, hogyha későn kezdeményezzük az eljárást, gyermekünk akár hónapokig is képviselet nélkül maradhat, hiszen a 18. születésnapjától nagykorú, önállóan dönthet, írhat alá, köthet szerződést stb., ezt a szülők már nem tehetik meg helyette. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. a szülő nem kérheti gyermeke számára a fogyatékossági támogatást, mert a szükséges nyomtatványokat már nem írhatja alá gyermeke helyett, azt jogszerűen majd csak mint kirendelt gondnok/ideiglenes gondnok teheti meg.
Kétféle lehetőség adódik:
- a cselekvő képességetkorlátozó és
- cselekvő képességetkizáró gondnokság alá helyezés.
A gondnokságra vonatkozó szabályokat az 1959. évi IV. tv., illetve a 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet határozza meg:
„Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.”
„A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatékossága miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik.”
A gyakorlat azt mutatja, hogy a tárgyalást, várhatóan, a bejelentést követően több hónappal későbbre tűzik ki. Legkorábban a 18. születése napján lehet a tárgyalás.
A mi esetünkben kilenc hónappal későbbi időpontot jelöltek ki a tárgyalásra, ezért kérelmet írtunk a bíróság elnökének, amelyben kértük a soron kívüli tárgyalás engedélyezését. Indokunk az volt, hogy a gyermek 18 éves kora után nyújtandó juttatásokat csak a gondnok kinevezése után folyósítják, és a kérelem beadásától számítva visszamenőleg hat hónapra.Anyagi okokra kell és lehet hivatkozni.
Lehetőség van a továbbiakban arra is, hogy az első tárgyaláson ideiglenes gondnokot jelöljön ki a bíró. Ezt az ügygondnok jelentheti be, és ő indokolja.
- A tárgyalásonmeg kell jelenni a sérült fiatalnak, a bíró megszólítja, és kérdéseket tesz föl neki. A felperesnek el kell mondania, miért kérte a gondnokság alá helyezést. A bíró a tanút is megkérdezi a gyermek állapotáról, önellátási képességeiről. (Tanú általában a másik szülő, vagy egyenes ági rokon.)
Az ideiglenes gondnok kinevezésére vonatkozó kérelem esetén nyilatkoztatja például a másik szülőt, majd kinevezi ideiglenes gondnoknak.
A bíró elrendeli az elmeorvosi szakértői vizsgálatot. Lehetőség van arra, hogy az igazságügyi szakértő az otthonában vizsgálja meg a fiatalt, ha állapota miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni. Ezt az igényt jelezni kell.
Kitűzi a második tárgyalás időpontját. Jelezte, hogy az alperesnek ott már nem kell megjelennie.
III. Az elmeorvosi szakértő vizsgálata a tárgyalás követő pár hét után megtörténik. A vizsgálat a mi esetünkben abból állt, hogy az orvos kérdéseket tett fel Attilának, aztán a kérdésekre adott válaszokat diktafonra összegezte.
Egy kísérőt engedett be a vizsgálatra, engem is meghallgatott és megkérdezett. Igyekeztem indokolni, hogy miért kértük a cselekvő képességet korlátozó gondnokság elrendelését. Az elmeorvos a szakértői vélemény egyik példányát még a második tárgyalás előtt megküldte nekünk.
- A gyámhivatala következő lépés, ahol kinevezik az ideiglenes gondnokot. (A gondnokság alá helyezésekről a bíróság értesíti a területileg illetékes gyámhivatalt. A gyámügy a gyermekjóléti szolgálat munkatársát felkéri környezettanulmány készítésére, majd
értesít a hivatalos gondnoki kinevezés időpontjáról.)
„Az ideiglenes gondnok jogköre a kirendelő határozatban megjelölt ügycsoportokra terjed ki, a gyámhivatal előzetes jóváhagyásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a
gondnokolandó személyt károsodástól óvja meg.” (1959. évi IV. tv., 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet)
Az ideiglenes gondnoki határozat a rokkantsági járadék és a fogyatékossági támogatás igényléséhez használható.
*
Itt most vissza kell lépnem a 18. születésnap környékére!
A Magyar Államkincstár (MÁK) a születésnap hónapjában ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) vizsgálatot rendel el az emelt összegű családi pótlék folyósítása miatt. A vizsgálat az ORSZI területileg illetékes igazgatóságának I. fokú szakértői bizottságánál történik. Az ORSZI vizsgálatra vinni kell a háziorvosi beutalót (négyoldalas), a személyes iratokat, a szakorvosi és pedagógiai szakvéleményeket meg a zárójelentéseket.
Az idézésen szerepel az ORSZI telefonszáma, ahol lehet kérni a soron kívüli ellátást, illetve autisták esetében az időpont egyeztetését.
A fiatalt megvizsgálja az orvos: vérnyomást mér, testsúlyt és magasságot. Alsóneműig le kell vetkőzni (orvosa válogatja, hogy kell vagy sem). Esetünkben mindkét szülőt beengedték a vizsgálatra.
Az orvosszakértői szakvéleményt a Magyar Államkincstár küldi meg. Ezen szerepel többek között az egészségkárosodás mértéke, ami az autisták esetében többnyire 100%. Továbbá az, hogy a munkaképesség csökkenése 18 éves kor előtt keletkezett.
E határozat alapján lehet igényelni:
– a szülő jogán, a tanulói jogviszony fennállása esetén, az emelt összegű családi pótlékot
– a gyermek jogán pedig a fogyatékossági támogatást
Az iskola befejezése után a fiatal kérheti saját jogon vagy az emelt összegű családi pótlékot, vagy a fogyatékossági támogatást. Ez a mi esetünkben úgy zajlott, hogy az iskola befejeztével a családi pótlékot megszüntették, és maradt a fogyatékossági támogatás Attila saját jogán.
Ha a sérültet súlyos fogyatékosnak nyilvánítják, akkor a fogyatékossági támogatás összege csaknem megegyezik az emelt összegű családi pótlékkal. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a 18. életévét betöltött személy, aki önálló életvitelre képtelen, önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik és/vagy halmozottan fogyatékos.
Ha a fiatalnál nem áll fenn a súlyos és a halmazati fogyatékosság, akkor részére az alacsonyabb összegű fogyatékossági támogatást állapítják meg. Ebben az esetben mindenképpen az emelt összegű családi pótlékot kell igényelni.
Fontos tudni, hogy a fogyatékossági támogatás összege a legkisebb öregségi nyugdíj függvénye, vagyis évente automatikusan nő, a családi pótlék összege viszont a mindenkori kormány döntésétől függ. (Mindkettő a kormány illetve parlament döntésén múlik. Ebben az évben egy fillért sem emelkedett az öregségi nyugdíj összege, a családi pótlék pedig csak szeptembertől emelkedik – a szerk.)
A fogyatékosság súlyosságának vizsgálatát – az iratok alapján – a Magyar Államkincstár kezdeményezi az ORSZI-nál, amelyről határozatot küldenek. A vizsgálathoz zárójelentéseket és szakvéleményeket, valamint háziorvosi javaslatot kértek be.
A MÁK is bekéri a gondnoki kinevezés másolatát!
A MÁK a súlyos fogyatékos részére „Hatósági bizonyítványt” állít ki a „közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre való jogosultságról”.
A rokkantsági járadékot a Nyugdíjfolyósító Intézet kirendeltségénél kell igényelni. A
kérőlap letölthető, vagy a kirendeltségeken kérhető. Az igényt a korábbi ORSZI-vélemény alapján bírálják el, a kérelmet a gondnok írja alá, és csatolni kell a gondnoki kinevezést, valamint az ORSZI-szakvélemény kivonatát. Kb. 3-4 hét múlva folyósítják a rokkantsági
járadékot, visszamenőleg hat hónapra, de legkorábban a 18. születésnaptól.
A rokkantsági járadék folyósításáról szóló igazolás használható a közgyógyellátási igazolvány kérelmezéséhez. Ehhez szükséges még a háziorvos igazolása, az önkormányzattól beszerzett nyomtatvány és a gondnoki kinevezés. A gondnok tömegközlekedési eszközök használatához kedvezményeket vehet igénybe, erről minden év márciusában kap értesítést.
*
- A második tárgyalásona bíró ítéletet hirdet, ismerteti az elmeorvosi szakértői véleményt a cselekvőképesség megítéléséről, valamint az elmeorvosi felülvizsgálat időpontját.
- Az ítélet jogerőreemelkedése után ismét a gyámhivatal következik, ahol kinevezésre kerül a végleges gondnok vagy gondnokok. Ha a gondnokolt tulajdonában ingatlantulajdon van, akkor az ettől eltérő ügyintézést igényel a gyámügyön. A végleges gondnok kinevezéséről értesíteni kell a MÁK-ot és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (Nyufi).
*
Ez az összeállítás a mi ügyintézésünk menete alapján készült. Lehetséges ettől eltérő ügymenet a különböző régiókban, de a hivatkozások jelenleg is érvényben vannak.
Természetesen, ha a fiatal cselekvőképes, a juttatások igénylése és időtartama sokkal egyszerűbb és rövidebb ideig tart.
Az általunk felkeresett hivatalokban az ügyintézők – szinte kivétel nélkül – mindenütt készségesek, segítőkészek voltak. Igyekeztünk a lehetőségeket felhasználva lerövidíteni az ügyintézés időtartamát, de még így is tíz hónapot vett igénybe.
Remélem, hogy mindenkinek sikerül minél gyorsabban túl lenni ezen a kellemetlen procedúrán!
Faragóné László Matild
szülő, Csókakő