Az AOSZ jogászának tapasztalatai az autizmussal élők parkolási igazolványra való jogosultságával kapcsolatban

Az autizmussal élők parkolási igazolványra való jogosultságával kapcsolatban az AOSZ megbízott jogásza, dr. Kálozi Mirjam foglalta össze tapasztalatait, tanácsait 2016. december 9-én.

 

Parkolási igazolvánnyal kapcsolatos jogi problémák

Az autizmussal élő személyek parkolási igazolványának kiváltásával kapcsolatban gyakori problémaként jelentkezik, hogy a járási hivatalok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen feltételek mellett adhatják ki a jogosultak számára az említett dokumentumot.

Ennek eredményeképpen vagy megtagadják a parkolási igazolvány kiállítását vagy nem fogadják el az egyébként elfogadható szakértői dokumentumokat, melyek az állapotot igazolják, továbbá előfordul az is, hogy az autizmussal élő ügyfelet közlekedőképesség vizsgálatra küldik, ahol a szakértői vizsgálat megállapítja, hogy az autista személy közlekedőképességében nem akadályozott, s ez alapján a hivatal elutasítja az igazolvány kiadására irányuló kérelmet. Ez utóbbi eredmény nem meglepő tekintve, hogy a vizsgálat nem veszi figyelembe azokat az okokat, amelyek miatt egy autista személy válik közlekedés képtelenné, a vizsgálat kritériumrendszere csupán azt teszi lehetővé, hogy a különböző mértékű mozgásszervi fogyatékosságok fennállása esetén legyen megállapítható bármiféle közlekedőképesség csökkenés.

Meg kell jegyezni, hogy a járási hivatalok sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a jogosultság megállapításához több jogszabályt együttesen kell értelmezniük, ami olykor nehéz feladat.

A jogosulti kör

Először is vizsgáljuk meg, hogy az autizmussal élők közül kik lehetnek jogosultak az igazolványra.

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 2.§ -ának b) és d) pontjai szerint:

„2. § E rendelet alapján igazolványra az a személy jogosult,

  1. b) aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül,
  2. d) aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel, 1 számjel) minősül

és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.”

Ez alapján általánosságban megállapítható, hogy aki autizmusára tekintettel fogyatékossági támogatásban részesül, vagy az akinek, vagy akire tekintettel – tipikusan szülőjének – az autizmusra figyelemmel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az jogosult a parkolási igazolványra is.

 

 

A jogosultság igazolása

A jogértelmezési nehézségek a jogosultság igazolásánál adónak, ugyanis a fennálló állapotot a már hivatkozott rendelet 1. számú mellékletében felsorolt iratokkal lehet igazolni, az alábbiak szerint:

„1. számú melléklet a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának igényléséhez elfogadható szakvélemények és szakhatósági állásfoglalások

  1. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás.
  2. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás.

A fenti szabályok szerint tehát az az autista személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül, a fogyatékossági támogatásra való jogosultságának megállapításakor készült és a parkolási igazolvány igénylésekor még hatályos, a Kormányhivatalok Rehabilitációs Szakértői Szervei , valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) vagy jogelődje (ORSZI) által kiállított szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatásával tud parkolási kártyához jutni.

A leírtak alapján az is világos, hogy a 18 éven aluli autista gyermek szülője, ha bemutatja a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez a szakorvos által kiállított „IGAZOLÁS tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű igazolást, melyen szerepel az N.1. kód (a hivatkozott ESZCSM rendelet szerint az N.1. jelzés a BNO F84.0; vagy F84.1 kódoknak felel meg), akkor szintén kiadják a parkolási igazolványt.

Azt azonban már nehezebb meghatározni, hogy az, aki 18. életévét betöltötte és utána szülője vagy ő maga saját jogán családi pótlékra jogosult mivel igazolja autizmusát, hiszen az „IGAZOLÁS tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatvány csak az érintett személy 18 éves koráig hatályos, és mivel fogyatékossági támogatást még nem igényelt, ezért a jogszabály által megkívánt szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással nem rendelkezik.

Ez utóbbi esetben – a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jogi és igazgatási főosztályától 2012-ben kapott tájékoztatás és az Autisták Országos Szövetségének álláspontja szerint – a helyes értelmezés az, ha a 18 éven felüli, autizmussal élő személy olyan az illetékes Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv vagy az NRSZH által kiállított szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja autizmusát, mely tartalmazza azt, hogy:

  1. a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; vagy
  2. IQ értékétől függetlenül a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).

A megjelölt dokumentumok bemutatása esetén – bármilyen ellátás igénylése kapcsán is készült a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás – a parkolási igazolvány kiállítása nem tagadható meg!

Egy jó tanács

Praktikus jó tanács, hogy amennyiben a járási hivatal a parkolási igazolvány iránti kérelmet nem hajlandó személyesen átvenni, úgy küldjük meg az iratokat postán ajánlott küldeményként a hivatal részére, és amennyiben az igazolvány kiállítását megtagadják, úgy az írásbeli határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül éljünk a határozat ellen jogorvoslattal, amennyiben a fent leírtak szerint rendelkezésre bocsátottuk az autizmust illetve a jogosultságot igazoló dokumentumot, s ennek ellenére született elutasító határozat.

A fényképezés kérdése és az aláírásra képtelen személy aláírása

Gyakran előforduló probléma az is, hogy a járási hivatalban ragaszkodnak az érintett autista személy helyszínen történő fényképezéséhez, még akkor is, ha ezt az illető nem tudja elviselni, ami autizmus esetén számos esetben előfordul, ami konfliktushoz vezethet. A járási hivatal azonban ez esetben nem jár el jogszerűen, hiszen a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3.§ (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy:

„3.§ (6) Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta. Az elektronikus úton intézett pótlás és csere esetében az ügyfél hozzájárulása esetén a KEK KH által vezetett parkolási igazolvány nyilvántartásban, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, az útiokmány-nyilvántartásban vagy a vezetői engedély nyilvántartásban legutóbb rögzített arcképmás felvétel, továbbá jogosulti aláírás kerül felhasználásra a parkolási igazolvány kiadásakor.”

Jogosult tehát az ügyfél – autizmusától függetlenül is – igazolványképet csatolni, mely esetben nem szükséges a helyszínen fényképet készíteni róla.

További probléma szokott lenni a nagykorú, gondnokság alatt nem álló (törvényes képviselővel nem rendelkező), ám írásképtelen igénylők esetében, hogy ha érdekükben az ügyintézés során a szülő vagy más hozzátartozó jár el, akkor is megkívánják tőlük a parkolási igazolvány iránti kérelem saját kezű aláírását. Ez azonban szintén nem jogszerű eljárás, hiszen a már hivatkozott rendelet 3.§ (7) bekezdése szerint:

„3.§ (7) A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a járási hivatal „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.”

E jogszabályhely alapján tehát nem követelhető meg az írásra nem képes ügyfél saját kezű aláírása, vagy ha nincs törvényes képviselője, akkor annak aláírása.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

  • a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
  • a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23.§
  • a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

1.§ (4) bekezdés és 1. számú melléklet 4. pont

  • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4.§ f) pont; 7-8. §
  • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9.§
  • a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet